Miért van szükség egy éghajlati válsággal foglalkozó tudatosságnövelő kampányra?

A Másfél fok munkáját szakmai tanácsadó testület segíti, melynek tagjai az éghajlatkutatás és más tudományágak elismert és jeles képviselői. Az ő munkájuknak köszönhetően tudunk ma többet az éghajlatváltozás jelenségéről, és annak az élet legkülönbözőbb területein érvényesülő hatásairól, legyenek azok egészségügyi, jogi, társadalmi vagy közgazdasági szempontból fontosak. Abban a megtiszteltetésben volt részünk, hogy Bartholy Judit professzor elfogadta a felkérésünket. Alább az ő gondolatait olvashatjátok a klímaválsággal kapcsolatban.

Az elmúlt három évtizedben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen közel 12000 hallgatót oktattam meteorológiára, klimatológiára, a változó éghajlat által jelentkező problémák megértésére. Sok elkötelezett, tettre kész fiatallal találkoztam ezen időszakban, nehéz volt megmondani nekik, hogy mit tehetnek…

Meghívott előadóként több száz előadást tartottam munkatársammal Pongrácz Ritával hazai és külföldi tudományos és civil fórumokon, mindenütt kiemelve a várható változások okát, hangsúlyozva az egyén és a társadalom felelősségét. Itthon és külföldön egyaránt sok jó szándékú kutatóval, mozgalommal, civillel találkoztunk, ugyanakkor nehéz elképzelni, hogy ezek a pozitív erők hogyan egyesíthetők, hogyan jön létre a döntéshozók jó irányba való befolyásolása, s a közös cselekvés.

Egyértelmű, hogy nem engedhetjük el ezeket a globális skálájú, de nagyon helyi szinten ható problémákat, nem törődhetünk bele a változásokba, hiszen még van lehetőség a folyamat fékezésére, megfordítására.

Nagyon örülünk, hogy elindult a Másfél fok fórum. Pont ez hiányzott: új platformokon, új módszerekkel, új hangok jelenjenek meg, s jussanak el mind több emberhez. A fiatalok álljanak ki magukért, az ő saját jövőjükért, ne engedjék visszafordíthatatlanná tenni a folyamatokat! Beszéljünk a globális melegedésről, s a vele párhuzamosan jelentkező környezeti problémákról! Mind többen és mind többet beszéljünk a globális melegedést kiváltó okokról, a Kárpát-medencében már bekövetkezett, s a közeljövőben még várható változásokról, a szélsőséges események, esetenként katasztrófák gyakoriság növekedéséről! Lényeges kérdés ezen extrémumok következményeinek áttekintése, s annak meghatározása, hogy mi mit tehetünk, mit kell tegyünk a következmények mérséklése érdekében.

A Föld éghajlati rendszerének alakulása az antropocén időszakig, s a jövő lehetőségei.

Már késő van, már nagyon sokat és személyesen minket is érzékenyen érintő dolgokat kell tenni, ha el szeretnénk hárítani a nagyon nagy változásokat. Ha korábban, néhány évtizede kezdtük volna, akkor könnyebb lett volna.

Meg kell értsük, hogy a fogyasztói társadalom nem tartható, a jelenlegi lakhatási, étkezési, közlekedési, energiafelhasználási, nyaralási szokásaink nem folytathatóak. Mindent újra kell gondolni, át kell szervezni, másképp kell éljünk.

Nem elég, ha ezt néhányan megértjük, átlátjuk, cselekszünk, mindenkihez el kell juttatni ezt az üzenetet, mindenkinek meg kell érteni az összefüggéseket, az azonnali cselekvés szükségességét. A mai generációkat interneten talán könnyebb elérni, bevonni, s ők majd közvetítik az idősebb generációk felé (a családon keresztül) a változtatás szükségességét.

Próbáljuk meg együtt elmondani, hogy nagy a baj….

Bartholy Judit

Bartholy Judit

Meteorológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének egykori tanszékvezető egyetemi tanára, dékánhelyettes (2009-2012), a Földtudományi Doktori Iskola vezetője. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) egykori tudományos szakmai lektora (review editor).

Megtalálsz minket a Facebookon és az Instagramon is!