A globális éghajlatváltozás sokszor időben és térben távolinak tűnik, ráadásul amit most befektetünk, annak hatásosságát – az éghajlat szempontjából! – csak évtizedek múlva látjuk majd. Azonban téves, ha valaki úgy gondolja, hogy felesleges cselekedni, hisz „nekem már úgyis mindegy akkor”, vagy „majd azok a jövőbeli szupertechnológiák megoldják”. Egyrészt, mert semmi garancia nincs arra, hogy lesz ilyen technológia vagy lesz elég időnk azt hatékonyan „bevetni” még mielőtt a földi rendszerek bedobnák a törülközőt – a hó- és jégtömegek felbomlása már megkezdődött, bizonyos ökoszisztémák pedig az összeomlás felé haladnak (a földtörténet hatodik – ember által okozott – tömeges fajkihalásának vagyunk tanúi).
Másrészt, mert az éghajlat és környezetünk védelmében tett lépések számos más olyan fejlesztési és gazdasági hasznot hordoznak magukban, amelyek nemcsak az éghajlatváltozás megfékezését és a károk csökkentését szolgálják, de közvetlen hatással vannak életminőségünkre és jóllétünkre. Itt és most.
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 1,5 °C-os globális melegedésről szóló Külön Jelentése azt vizsgálja, mit jelentene a világ számára egy 1,5 °C-os és egy 2 °C-os globális melegedés, s milyen megoldási lehetőségekkel számolhatunk. Ehhez különböző forgatókönyveket és megoldási pályákat modelleztek. Azokat a lehetséges megoldási útvonalakat, amelyek a globális melegedést 1,5 °C-nál korlátozzák, az egyszerűség kedvéért 1,5 °C-os megoldási pályáknak nevezzük. Itt bemutatjuk, hogy az IPCC szerint a klímavédelem mellett milyen egyéb javakkal és hasznokkal jár, ha ténylegesen rálépünk a megoldás útjára.
Az egészség záloga: tiszta környezet
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a kültéri levegő szennyezettsége – ami nagyrészt a fosszilis energiahordozók égetésének és a közlekedési kibocsátásoknak tulajdonítható – évente 4,2 millió ember (összehasonlításképp ez annyi, mint Magyarország lakosságának majdnem a fele) korai elhalálozását okozza a világon. Egy budapesti lakos például olyan mértékű légszennyezettségnek van kitéve, mintha naponta csaknem három cigarettát szívna el, a Szmogszámláló szerint. A legszennyezettebb városokban, mint például Peking, Sao Paolo vagy Bangkok az ebből fakadó egészségügyi problémák miatti termelékenység-csökkenés a GDP akár több mint 5%-át is kiteszi a New Climate Economy szerint. Ráadásul a légszennyezettség mellett az – egyre fokozódó – éghajlatváltozás is káros hatást gyakorol az emberi egészségre, hisz számolni kell az egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámokkal, aszállyal, árvizekkel és különböző víz útján terjedő betegségekkel, valamint a kórokozók gyorsabb terjedésével.
A fosszilis tüzelőanyagok (kőszén, kőolaj, földgáz) használatának csökkentése elengedhetetlen az üvegházhatású gázkibocsátások visszafogásához. A jelentésben elemzett 1,5 °C-os megoldási pályák fontos eleme, hogy a kőszenet fokozatosan kivonjuk az energiatermelésből. Ebből pedig az üvegházgáz-kibocsátások csökkentése mellett sok más téren is profitálnánk: a szénkitermelésből fakadó vízszennyezés és balesetek megszűnnének, ráadásul jelentős mértékben javulna a levegő minősége is, ezzel pedig csökkennének az ehhez kötődő egészségügyi kockázatok. Nem is beszélve a szénhidrogének (kőolaj, földgáz) kitermelésével kapcsolatos egyéb negatív környezeti hatásokról, mint például a talajvízkészletek apadása vagy a talaj és a vizek elszennyezése.
Tehát a fosszilis energiahordozók kiváltása nemcsak a globális éghajlatváltozást okozó üvegházgázok egyik fő forrását szüntetné meg, de tisztább, egészségesebb és élhetőbb környezetet is teremtene.
Az energiához való hozzáférés és energiabiztonság javítása
Az energiaszükséglet csökkentése, az energiahatékonyság növelése és az energiához való hozzáférés biztosítása mind fontos elemei a 1,5 °C-os megoldási pályáknak. A fenntartható energiarendszer nagy hányadban megújulóenergia-technológiákon alapszik. Ebben az energiahálózat alapját sok kisebb termelőegység adja, amelyek egymást kompenzálják, kiegészítik, erősítik. Így, ha egy ponton nem süt a nap, vagy nem fúj a szél, de a másik ponton túltermelés van, úgy a hálózat nem omlik össze, az energiatermelés kiszámítható és többé-kevésbé állandó tud maradni. Továbbá fontos még a rugalmasság és az igény szerinti energiatermelés, vagyis, hogy a rendszer képes legyen kommunikálni mind a termelési pontok között, mind a felhasználókkal, hogy azoknak épp milyen mennyiségű villamosenergiára van szükségük, az igényekhez igazítva a kapacitását, ezzel növelve az energiahatékonyságot. Ez az úgynevezett „smart grid” rendszer, azaz okos hálózat, melyről bővebben itt írtunk.
Sőt a „prosumer” státusz arra is lehetőséget teremt, hogy az energiaszükségletük egy részét, vagy akár egészét maguk a háztartások, közösségek állítsák elő, akik így termelők (producer) és fogyasztók (consumer) is egyben. Ez a fajta decentralizált rendszer hozzájárul az energiatermelés demokratizálásához és az energiafüggőség csökkentéséhez is. Az Európai Unió például „Clean Energy Package” javaslatával támogatná az energiaátállást és az itt felvázolt innovatív hálózatokat. Egy érdekes példa a dániai Samsø sziget története, ahol mára 100% megújuló energiát használnak, és még spórolnak is a fűtés-számlán.
Fenntartható közlekedési módok, élhetőbb városok
Az IPCC jelentése szerint a 1,5 °C-os megoldási pályák fontos eleme a közlekedés dekarbonizációja és demotorizációja, azaz a fosszilis üzemanyaggal hajtott járművek fokozatos kiiktatása, amihez hozzátartozik az elektromos járművek térhódítása és a tömegközlekedés infrastruktúrájának javítása, valamint a különböző jármű-megosztási rendszerek használata. Ezt támogatnák azok a technológiai és társadalmi innovációk, mint például az említett okos energiahálózat, energiatárolási, valamint más információs és kommunikációs technológiák. Az élhetőbb városok és épületek kialakításához nemcsak az energiahatékonyság és villamosítás fontos, de a rugalmas víztározó- és vízelvezető rendszerek, illetve a zöld infrastruktúra kiépítése is elengedhetetlen. A természetalapú megoldások hazai helyzetéről külön interjúnkból tudhatsz meg többet.
Látható, hogy mindezek az átalakítások nemcsak az üvegházhatású gázok csökkentését szolgálják, de a városokat élhetőbbé, ember-barátabbá is tennék. Hisz ki ne örülne annak, ha parkolók helyett több közterület maradna meg szabadidős tevékenységre, tisztább volna a levegő és a hatékonyabb, jól tervezett közlekedési hálózatnak köszönhetően gyorsabban (és kevésbé stresszesen) érnénk A-ból B-be akár kerékpárral, akár közösségi közlekedéssel?
Társadalmi igazságosság és munkahelyteremtés
A társadalmi igazságosság és méltányosság fontos részét képezik az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céloknak – gondoljunk csak a szegénység felszámolására, valamint a tiszta ivóvízhez, energiához és egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésre –, valamint a Párizsi Megállapodás is megemlíti ezeket. A 1,5 °C-os megoldási pályák is a szükséges fejlesztések szerves részeként kezelik az említett célokat, ugyanis az éghajlatvédelmi törekvéseknek ezekkel összhangban kell lenniük. A társadalmi igazságosság érvényesülése azért is kulcsfontosságú a 1,5 °C-os megoldási pályák megvalósításakor, mert az éghajlatváltozás káros következményei nem egyenlően oszlanak el a világ országai között, az alkalmazkodáshoz nem ugyanolyan mértékű erőforrások állnak a gazdagabb és szegényebb országok rendelkezésére, ráadásul a hatások épp azokat érintik a leghátrányosabban, akik a legkevésbé járultak hozzá az éghajlatváltozás előidézéséhez, mint pl. a kis csendes-óceáni szigetországok vagy a sarkköri területeken élő őshonos közösségek.
Ennek egyik legkézelfoghatóbb vonulata a megélhetés segítése, új munkahelyek teremtése. Olyan régiókban például, ahol a gazdaság a fosszilis energiaiparra épül, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé való átmenetben elkerülhetetlen számos munkakör felszámolása. Az „igazságos átmenethez” megfelelő szociális hálóra, (át)képzési lehetőségekre, s összességében az érintett közösségek felkészítésére, támogatására van szükség. Ez a téma a nemzetközi klímapolitikai diskurzus egyik fontos ügye, ugyanis erre külön pénzügyi forrásokat is kell biztosítani. Mára már világosság vált, hogy a megújuló energiára épülő gazdaság nemcsak gazdasági hasznot termel, de új munkahelyeket is teremt: a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) jelentése alapján
2018-ban 11 millió munkahelyet teremtett a megújuló energiaipar világszerte.
A New Climate Economy tanulmánya szerint a globális éghajlatváltozás elleni fellépés 26 billió USD gazdasági hasznot hozhat 2030-ig (ahhoz képest, ha semmit nem tennénk), miközben több mint 65 millió munkahelyet teremtene.
Környezet-kímélő, hatékony mezőgazdaság, egészséges erdők
A jelentés alapján az élelmiszertermelés hatékonyságának növelése nemcsak a mezőgazdaságból származó üvegházhatású gázkibocsátások csökkentéséhez járulhat hozzá, de a talaj terhelését is enyhítheti, ezzel elősegítve a hosszútávú élelmiszer-biztonságot. Ugyanis a korszerű, fenntartható mezőgazdasági gyakorlatoknak és technológiai innovációnak köszönhetően a termelés „szénintenzitása” (azaz egységnyi termék előteremtésével keletkező szén-dioxid-kibocsátás) csökkenthető. A földhasználatra vonatkozóan az IPCC kiadott egy új Külön Jelentést, amit itt ismertettünk. Ebben szó esik arról, milyen módon befolyásolja a földhasználat változás a földi éghajlatot, s miért nagyon fontos a talajok és a felszínt borító növényzet épsége a klímavédelem és élelmiszer-biztonság szempontjából.
A 1,5 °C-os megoldási pályák nagy arányban építenek az erdők megőrzésére és erdősítési intézkedésekre világszerte. Jól ismert, hogy az erdők kulcsszerepet töltenek be a globális szénciklusban, mint széntározók, valamint olyan ökoszisztéma szolgáltatásokat nyújtanak, melyeket aligha lehet bármivel helyettesíteni. A New Climate Economy becslése szerint 160 millió hektár degradált felszín helyreállítása és újra-erdősítése – ahogy azt a Bonn Challenge-ben megígérte a világ számos országa – 84 milliárd USD hasznot hozna a gazdaságnak.
—
Ahhoz, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás megtörténjen és a fent bemutatott hasznokat élvezhessük, eddig soha nem látott mértékű, gyökeres átalakításokra van szükség az élet szinte minden terén.
