Közkeletű vélemény, hogy az Egyesült Államok elnöke a világ legnagyobb hatalmával bíró embere, aki rengeteg mindent megtehet. Amellett, hogy ebben van némi igazság, ez természetesen ilyen formában nem igaz: kezét ugyanúgy köti a törvényhozás (Kongresszus) és a bíróságok. Az elnökválasztással párhuzamosan több választást és népszavazást is tartottak az USA-ban, azonban a Szenátusban várhatóan megmarad a republikánus többség, és bár vannak arra nézve elemzések (vagy inkább remények), hogy Biden 40 éves politikai tapasztalatával képes lesz kompromisszumos megoldásokat elérni, a klímaváltozás témaköre nagy törésvonal az amerikai politikában.
A törvényhozástól eltekintve azonban korántsem eszköztelen Joe Biden. Elnöki rendeletekkel nagyon hamar látványos eredményeket érhetne el a klímavédelem területén, ami elsősorban a külpolitikára összpontosít. Erre egyébként már Biden is tett utalást. Azonban ezek a rendeletek sem korlátlan hatáskörűek, mert a bíróság érvénytelenítheti őket, és ami az előnyük, az egyben a hátrányuk is: gyorsan meghozhatóak, és ugyanilyen gyorsan visszavonhatóak. Az Obama-adminisztráció számos környezet- és klímavédelmi rendelkezést ilyen rendeleti úton vitt keresztül, amit aztán a Trump-adminisztráció az évek során szépen vissza is vont.
Így bár a legmegnyugtatóbb és stabilabb szabályozást továbbra is a Kongresszus jóváhagyásával lehetne hozni, az ott esetlegesen születő jogszabályok előrejelzése szinte lehetetlen. A Brown Egyetem Watson Intézete ezért 2020 októberében, tehát bőven az elnökválasztás előtt született elemzésében azt vizsgálta meg, hogy mi az a 10 beavatkozási pont, ahol Joe Biden hivatalba lépésének napján már sokat tehetne a hatékony klímavédelemért. A javaslat 3 nagy külpolitikai témakörhöz kapcsolódóan fogalmaz meg lépéseket, így mi is követjük a táblázat (ld. a cikk alján) logikáját. A 9 korábbi Biden ígérethez 10 további javaslat tartozik, ezek a következők:
1. Visszaállítja az USA vezető helyét a globális kihívások kezelésében
Miért szükséges?
Az USA vezető szerepének hitelessége attól függ, hogy milyen hatékony klímavédelmet folytat.
Amit már Biden megígért
- Visszalépteti az Egyesült Államokat a Párizsi Megállapodásba és összehív egy „Climate World Summit”-ot
- Véget vet a fosszilis energiahordozók állami támogatásának és betiltja a további fúrásokat az Északi-sarkon
- Újraéleszti a többoldalú együttműködést tiszta energiákhoz kapcsolódó kutatás és fejlesztés területén
További javasolt lépések
- Létrehoz egy olyan, a klímavédelem iránt elkötelezett országok klubját, amelyek kollektíven elkötelezik magukat a kibocsátásaik csökkentését illetően, továbbá vámokkal és egyéb karbonadókkal büntetik azokat az országokat, akik ebből kimaradnak, valamint ezen az alapon szervezi újra a Világkereskedelmi Szervezetet (WTO)
- Az USA újra csatlakozik az Egészségügyi Világszervezethez (WHO), aminek a figyelmét jobban ráirányítja a klímaváltozásból fakadó egészségügyi kockázatokra
- Véget vet az olajkitermelés során alkalmazott rutinszerű fáklyázásnak és csökkenti a metánszivárgást
- Megóvja az Amazonast a brazil kormánnyal és a nemzetközi közösséggel együttműködve
2. Biztosítja az Egyesült Államok gazdasági jövőjét
Miért szükséges?
A gazdasági fejlődés és a klímavédelem egyre nagyobb mértékben egymásra van utalva.
Amit már Biden megígért
- Megtiltja a szövetségi források felhasználását további belföldi fosszilis infrastruktúra építésére
- Az USA külföldi befektetéseit a tiszta energiák felé irányítja át
- Az állami vállalatoknak klímaváltozással kapcsolatos kockázatelemzést kell végezniük, valamint fel kell mérniük, hogy a beszállítói lánc milyen kibocsátásokat produkál
További javasolt lépések
- Klímavészhelyzetet hirdet az USA-ban, ami lehetővé teszi az elnöknek, hogy a hadi kiadásokból biztosítsa a villamos energia hálózat dekarbonizációját, és felgyorsítsa (hitelekkel és ösztönzőkkel is segítve) az átállást a tiszta energiákra
- Olyan irányba tereli az amerikai központi bankot (Fed), amelyik rendszerszintű változtatásokat kíván tenni a klímaváltozás kezeléséért, belföldi és nemzetközi szinten; a pénzintézeteknek a politikáikba be kell építeniük a klímaváltozásból fakadó kockázatokat
- Az amerikai pénzügyi rendszert felhasználva tovább mérsékli a klímaváltozást, bevonva a biztosítási- és nyugdíjszektort; a G20-as és G7-es csúcsokon napirenden tartja a globális éghajlatváltozás veszélyét
3. Megerősíti az amerikai demokráciát és demokratikus szövetségeseit
Miért szükséges?
A közös klímavédelmi cselekvés megerősíti a fejlett demokratikus országokkal a szövetségeket és elősegíti annak belföldi működését is.
Amit már Biden megígért
- Foglalkozik a társadalom peremére szorult közösségekkel, akiket súlyosabban érint a környezetszennyezés
- Visszaállítja a Trump-adminisztráció által fellazított vagy megszüntetett környezet- és éghajlatvédelmi szabályozásokat
- Visszaállítja az amerikai kormány tudományos álláspontba vetett bizalmát
További javasolt lépések
- Új partnerségi szövetséget hoz létre a világ 10 vezető demokráciájával („D-10”), ahol a klímavédelmi tevékenységek összehangolása az egyik vezető pont
- Dekarbonizálja a légkiközlekedést és a hajózási szektort a fejlett demokráciákkal együttműködésben
- Új jogi és adminisztratív alapokra helyezi az USA-n belül és az ENSZ-ben is a klímaváltozásból fakadó migráció kérdését
Mi fog ezekből megvalósulni?
A legtisztább válasz erre a kérdésre az, hogy fogalmunk sincs. A politika amúgy is egy rendkívül szövevényes, érdekek és ellenérdekek által vezényelt rendszer, azonban az „alternatív tények” és a „posztigazság” jelzővel jellemzett társadalmak korában a helyzet még bonyolultabb és fenyegetőbb, mint korábban. Bár a tudomány egyre több adatot szolgáltat arra, hogy a földi éghajlat emberi tevékenységen keresztül történő megváltoztatása milyen kockázattal jár mindannyiunkra nézve, a politikusok – ahogy az állampolgárok is – nem egy szempont alapján, és általában nem racionális alapon hozzák meg döntéseiket. A Watson Intézet teljes jelentése ennek megfelelően minden pontnál végig veszi az esetleges reakciókat és ellenérveket is.
Az Egyesült Államok Kína után a világ második legnagyobb üvegházhatású-gázkibocsátója, azonban történelmi felelősségét tekintve abszolút első helyen áll. Az USA nélkül vagy ellenében nincs hatékony nemzetközi klímapolitika. 2020-ban így már annak is örülnünk kell, hogy a fenti kérdésekről egyáltalán újra gondolkodhatunk.
A Watson Institute for International and Public Affairs a Brown Egyetem 1979-ben alapított interdiszciplináris kutatóközpontja.
