Az épületek és az építőipar felelősek a globális széndioxid-kibocsátás közel 40%-ért így ezen szektorok dekarbonizálása elengedhetetlen a globális klímacélok eléréséhez. A kibocsátáscsökkentés egyik legfontosabb része az épületek energiahatékonyságának növelése. Ennek számos további járulékos előnye is lenne, mint a szervezet számára komfortos hőmérséklet biztosítása vagy a beltéri légszennyezettség szintjének csökkenése.
A Journal of Cleaner Production nemzetközi folyóiratban publikált tanulmányukban Souran Chatterjee és Ürge-Vorsatz Diana megállapították, hogy a nagy energiahatékonyságú épületek jelentősen hozzájárulnak a lakosság jobb egészségügyi állapotához és a munkatermelékenység javulásához. A hazai és német adatokon alapuló kutatás szerint
a jobb energiahatékonyságú épületek arányának növelésével a magyar lakosság 3849 egészséges életévet nyerhet millió főre bontva.
Az energiahatékony épületekhez köthető jelentős társadalmi-gazdasági előnyök oka, hogy a megfelelően felújított vagy már eleve passzívházként vagy közel nullenergiás épületként (NZEB standard) épített létesítmények esetén egészségesebb a beltéri környezet, mint a hagyományos épületeknél.
A jobb levegőminőség és az emberi szervezet számára komfortos hőmérséklet és páratartalom együttesen csökkenti a betegszabadságok számát, ezáltal növeli a hatékony munkával töltött időt.
A számok nyelvére lefordítva ez Magyarország esetén 134 millió euró gazdasági haszonnak felelne meg. A munka mennyisége mellett a körülmények hatására a munka minősége is emelkedik, így összességében a termelékenység jelentős növekedéséhez vezet.
Energiahatékony tervezéssel tisztább levegőhöz juthatunk kül- és beltéren is
A beltéri levegő minősége szorosan összefügg a lakosság egészségügyi állapotával. A beltéri légszennyezettség okozta megbetegedések a helyiségek szellőztetésére használt kültéri szennyezett levegő hatását is beleértve a becslések szerint több mint 2 millió egészséges életév elvesztéséért felelnek az Európai Unióban.
A beltéri légszennyezettség hatással van a munkavégzés során mérhető hatékonyságra is. A rossz beltéri környezet és az ún. „beteg épület szindróma” (az épületben töltött idővel összefüggő, más betegséggel vagy okkal nem azonosítható egészségügyi hatások) együttesen negatívan hat az emberi szervezetre, növeli a légszőszervi megbetegedések számát és csökkenti a termelékenységet. Egy, az Egyesült Királyságban végzett kutatás alapján a magas beltéri szén-dioxid koncentráció és a túl magas vagy túl alacsony hőmérséklet egyaránt jelentősen lecsökkenti a dolgozók teljesítményét. A kutatás rámutatott, hogy
megfelelő levegőminőség mellett jelentősen javult a munkateljesítmény, egyes esetekben akár 60%-kal gyorsabban dolgoztak az alkalmazottak, mint a túl magas szén-dioxid koncentráció mellett.
Egy másik, az Egyesült Államokban végzett kutatás eredményei alapján a beltéri környezet olyannyira meghatározó a termelékenységben, hogy a javításával elért éves gazdasági haszon 6-14 milliárd dollár lenne a légúti megbetegedések csökkenésével, 1-4 milliárd dollár az allergiás és asztmás tünetek csökkenésével, 10-30 milliárd dollár pedig a beteg épület szindróma okozta tünetek csökkenésével.
Az energiahatékony épületek, amellett, hogy kevesebb üvegházgáz kibocsátásért felelősek, a hatékony szellőzés, szűrőrendszerek és szigetelés révén jelentősen megszűrik és lecsökkentik mind a kültérről származó szennyeződéseket, mind a beltéren feldúsuló szennyezőanyagokat, (például allergének, mikroorganizmusok, gombaspórák, szálló por, nitrogén-oxidok stb. koncentrációját) továbbá biztosítják az emberi szervezet számára komfortos hőmérsékletet és páratartalmat.
Chatterjee és Ürge-Vorsatz számszerűsítették az energiahatékony épületek ezen nem közvetlenül a klímaváltozást mérséklő, mégis a lakosság jóllétéhez jelentősen hozzájáruló hatásokat. A kutatás során a referencia forgatókönyv szerint, ha a 2015-ös rendelkezések változatlanok maradnak, akkor 2030-ra Magyarországon a lakóépületek 52%-a, míg az egyéb épületállomány 22%-a lesz magas energiahatékonyságú. Az ambiciózus rendelkezéseket és technológiai fejlesztéseket feltételező forgatókönyv esetén a referencia forgatókönyven szereplő értékek az évtizedben további 4% és 5% százalékkal nőnek. Hazánkban, ahol az átlagos egy főre jutó betegszabadságok száma 7,9 nap,
az ambiciózus forgatókönyv megvalósulásával egy magyar munkavállaló évente 2,2 egészségesebb napot nyerhetne, ha energiahatékony épületben lakna.
A nem lakóépületek (pl.: irodák, kórházak, hivatalok) korszerűsítése vagy korszerű új épületek építése esetén további 1 napot nyerhet egy munkavállaló a betegszabadság elkerülésével.
A teljes lakó- és nem lakóépület állomány esetén összesen 10 millió euróval egyenértékű hasznot jelentenének a magas-energiahatékonyságú épületek a betegséggel töltött napok elkerülésével.
A produktívan eltöltött munkanapokból eredő nyereség mellé az egészségesebb környezet okozta jótékony hatások miatt elkerült stressz fokozzná a munkateljesítményt, mely további 2 millió euró nyereséget jelentene.
Mit jelent az energiahatékony épületállomány és lehetséges-e az átállás?
Az energiahatékony épületeket szabványok alapján kategorizálják. Ezek az épületek nem szükségképpen új építésűek, felújítással is elérhető a megfelelő szint. A szabványok épülettípusonként eltérőek, más vonatkozik egy passzívházra vagy egy közel nulla energiaigényű épületre, azonban minden esetben igaz, hogy az ilyen épületek esetén a fennmaradó energiaszükségletet nagymértékben megújuló energiaforrásból kell fedezni.
Megvalósult jó gyakorlatokra példa a németországi Freiburgban bevezetett energiahatékonysági szabvány, melyek alapján felújított vagy megépített épületek akár 80%-kal kevesebb energiát fogyasztanak a hagyományos épületállományhoz képest, és akár 30%-kal csökkentik az épületekkel kapcsolatos CO2-kibocsátást.
Nem energetikai előnyökre jó példa egy Olaszországban végzett kutatás, mely szerint a beltéri légszennyező anyagoknak való kitettség 80%-a elkerülhető a már említett, az energiahatékony épületekben alkalmazott megfelelő fűtő, hűtő, szellőztető és szűrő rendszerekkel (HVAC rendszer).
Egy másik tanulmányban a kutatócsoport Ürge-Vorsatz Diána vezetésével rávilágított, hogy a legtöbb épülettípus esetén
- a világ minden táján előforduló,
- különböző éghajlatú területeken,
- a hagyományos épületek költségeihez hasonló összegben mérve,
- már jelenleg is létező technológiákkal és szakértelemmel
- nullenergiássá vagy közel nullenergiássá alakítható az épületállomány.
Amellett, hogy a klímacélok betartásához nélkülözhetetlen az energiahatékony épületekre való átállás, az épületekhez köthető káros egészségügyi hatások, mint a légszennyezés vagy a hőstressz szintén csökkenthetőek volnának.
Borítókép: climateaction.org
