A 2022-es év utolsó hónapja (és 2023 első napjai) az átlagosnál melegebb volt Európa több részén. Szenteste napján Budapest Lágymányoson 13,1 fokot regisztrált az Országos Meteorológiai Szolgálat, a korábban mért rekord, amit 1958-ban rögzítettek, „csupán” 12,5 fok volt. Kontinens szerte dőltek meg a melegrekordok és több esetben nem csak arról volt szó, hogy néhány tized fokkal gyűrték maguk alá a korábbi csúcstartót: 4 fokos különbségre is találtunk példát! Németországban és Franciaországban is a szokásosnál melegebb volt az év utolsó napjain, Csehországban néhány fa elkezdett kivirágozni, míg Svájcban figyelmeztetést adtak ki az allergiában szenvedőknek a pollenek miatt. A növények hamarabb indulhatnak fejlődésnek, a téli álomból is korábban ébredhetnek fel az állatok ebben az enyhe időben, azonban ez növeli a sebezhetőségüket az esetlegesen később fellépő hideg időszakokkal szemben. A síközpontok a hó hiánya miatt elhagyatottak, több pálya be is zárt, a sífelvonók élettelenül lógnak a füves lejtők felett.
December végén és január elején tapasztalhattuk a maximumokat, de már több hetet ölel fel az enyhe idő. Ahogyan a globális hőmérséklet emelkedik, a telek is enyhébbé válnak Európában és a melegedő légkör és óceán nyilván megkönnyíti a melegrekordok megdőlését. Ugyanakkor míg nálunk az évszakhoz képest melegebb van, az USA-ban a hőmérsékleti extrémumok másik végét tapasztalták meg: szélsőséges sarkvidéki hideg időjárás tombolt. Több mint egy millió ember maradt áram nélkül, a közlekedés ellehetetlenedett és halálos áldozatokat is követelt a szokatlanul zord idő.
Száraz, forró nyár
2022 nyarán hőség és szárazság volt jellemző Magyarországon. A víz hozzáférhetősége sem volt biztosított ideiglenesen egyes régiókban, továbbá vízkorlátozásokat vezettek be bizonyos településeken. Az Országos Meteorológiai Szolgálat előzetes elemzése szerint az átlagoshoz képest 2 fokkal volt magasabb a hőmérséklet az évszakban (22,8 °C), így
ez volt az eddigi legmelegebb nyár az 1901 óta tartó mérések szerint. A csapadékot tekintve pedig kb. 30%-os hiány lépett fel az éghajlati normálértékhez képest.
A 2022-es nyár volt a legmelegebb Európában is a mérések kezdete óta (a kontinens tíz legmelegebb nyara 2003 óta fordult elő, a második helyezett 2021, ezt 0,4 fokkal előzte meg a tavalyi év). Július közepén Nyugat-Európa nagy részén hőhullámos időszak lépett fel, ami 40 fok feletti hőmérsékleti értékeket hozott Spanyolországba, Franciaországba és az Egyesült Királyságba. A hőhullámok intenzívek voltak és az időtartamuk is hosszúra nyúlt, különösen Délnyugat-Európában. Évi átlagot tekintve pedig a második legmelegebb éven vagyunk túl.
Az Egyesült Királyság nagy részét 2022. július 18-19-én kivételes hőhullám sújtotta. Több állomáson is megdőltek a rekordok, pl. Coningsby-ben 40,3 fokot mértek, míg a korábbi (2019-es) maximum 38,7 volt. Az elmúlt években Európában egyre több hőhullám fordul elő, de még napjaink klímáját tekintve is ritka eseménynek számított ez az eset.
Az attribúciós vizsgálatok szerint legalább 10-szer gyakoribb egy ilyen hőhullám az antropogén klímaváltozás miatt.
A szárazság sem csak hazánkban jelentkezett, hanem Kínában és Észak-Amerikában is, valamint Európa több részét érintette, különösen júliusban és augusztusban. Az 1991-2020-as átlaghoz képest 25-tel kevesebb csapadékos napot regisztráltak Írország, Dél-Skandinávia, Franciaország, Olaszország, Közép- és Kelet-Európa egyes részein. Ugyanakkor a Dél-Balkánon, Csehországban, Dél-Lengyelországban és Skandinávia nagy részén az átlagosnál nedvesebb körülmények voltak jellemzőek 2022 nyarán.
Ezen néhány terület kivételével 2022 nyara szárazabb volt az szokásosnál a talajnedvességet, csapadékot és relatív nedvességet tekintve is.
A folyók vízhozama már tavasszal a normális alatt volt Közép- és Északnyugat-Európa nagy részén, majd a nyári magas hőmérséklet, alacsony csapadék és száraz talaj kombinációja is megtette hatását. A folyók 65%-ában a nyári vízhozam a szokásos alatt maradt, 30%-ában pedig kivételesen alacsony volt. Az egyik leginkább érintett folyó a Rajna volt, amely alig egy évvel ezelőtt még éppen a rekord árvizek pusztítása miatt uralta a címlapokat. De más főbb folyókra (Pó, Rhone, Duna) is hatással volt a szárazság, amely több negatív következménnyel járhat a vízellátásra, mezőgazdaságra, iparra, közlekedésre (szállítmányozásra) vagy a halpopulációra nézve.
A 2022 nyarát jellemző alacsony talajnedvesség Nyugat-Közép Európában 20 évente átlagosan egyszer fordul elő, azonban a jövőben több ilyen esetre számíthatunk, mert az antropogén eredetű klímaváltozás megnöveli a bekövetkezésének valószínűségét. A talaj gyökérzónájában fellépő szárazság 3-4-szer, a felszíni talajszárazság pedig 5-6-szor lehet valószínűbb.
A hőség és a szárazság következtében kiterjedt vegetációtüzek keletkeztek. A terméshozamok is alacsonyabbak voltak, ami az élelmiszerárakban is megmutatkozott, ráadásul a biztonságos élelmiszerellátásra az orosz-ukrán háború is fenyegetést jelentett.
Hőség, aszály, áradások: nem csak Európában jelentkeztek a szélsőségek
A világ távolabbi tájain is találhatunk példát a szélsőséges eseményekre. Indiában, Pakisztánban és Dél-Ázsia több régiójában már március kezdetén jelentkezett a hőség. Indiában 2022 márciusa volt a legmelegebb a 122 éve tartó mérések óta és ez még szárazsággal is társult: 71%-kal kevesebb csapadék hullott, mint általában. A hőhullámok nem szokatlanok ugyan, de a nagyon magas hőmérsékletek a szokásosnál korábban érkeztek és sokkal kevesebb eső esett, amely extrém feltételeket eredményezett, pusztító következményekkel az emberi egészségre és a mezőgazdaságra nézve. Az emberi tevékenység okozta éghajlatváltozás az attribúciós vizsgálatok szerint valószínűbbé és forróbbá tette ezt a hőhullámot.
Késő novemberben és kora decemberben két hőhullám lépett fel Argentína, Bolívia, Chile, Paraguay és Uruguay egyes területein. Több állomáson is 40-45 fokot meghaladó értékeket regisztráltak. A hőséghez társuló szárazság pedig itt is vegetációtüzekhez és mezőgazdasági veszteségekhez vezettek. Jelenleg 20 évente átlagosan egyszer fordul elő ilyen hőség a területen, de a jövőben gyakoribb és intenzívebb esetek várhatók.
A szokásoshoz képest eltérő csapadékmintázatot figyelhettünk meg több területen, amihez a La Nina is hozzájárult. Kenyába, Szomáliában és Dél-Etiópiában szárazság, míg Afrika déli területein áradások léptek fel. Kínában is a szárazság volt jellemző, amely a Jangce folyó alacsony szintjét, valamint több vegetációtüzet eredményezett. Az indiai monszun korábban kezdődött és később végződött 2022-ben mint általában szokott. Az USA-ban ez volt a harmadik legmelegebb és legszárazabb év, bár a területi különbségek jelentősek voltak, pl. Alaszka kifejezetten csapadékosnak adódott. Az aszály különösen az ország nyugati részét érintette, és rekord hosszúságúnak adódott: a terület 40%-án 119 hétig állt fenn.
Pakisztánban áradások léptek fel a rekord júliusi és augusztusi csapadék miatt, amely kb. 33 millió embert érintett.
1961 óta ez volt a legcsapadékosabb augusztus: a szokásoshoz képest háromszoros mennyiség hullott.
Az Indus átlépett a gátakon, városi villámárvizek, földcsuszamlások alakultak ki, amelyek rengeteg veszteséggel jártak (emberéletek, állatállomány-pusztulás, hidak, iskolák, épületek megrongálódása, mezőgazdasági területek elöntése, fertőzések terjedése). A károkhoz az is hozzájárult, hogy eleve sebezhetőbb ez a régió például a szegénység, a nem mindig megfelelő minőségű infrastruktúra és az elavult vízkezelő rendszer következtében. Jelen klímában 100 évente átlagosan egyszer fordul elő egy ilyen esemény, és az éghajlatváltozás valószínűleg hozzájárult az intenzitás növekedéséhez.
Nem szabad(na) tovább késlekedni a kibocsátáscsökkentéssel
A 2022-es év is megmutatta, hogy az üvegházgáz-kibocsátás mielőbbi visszafogására van szükség. Az éghajlatváltozás következtében általánosságban a szélsőséges időjárási események gyakoriságának és intenzitásának növekedésére számíthatunk.
A brit Met Office előzetes becslései szerint a 2022-es év 1,08-1,32 fokkal volt melegebb az 1850-1900-as átlagértékhez viszonyítva, így ez már a 10. év lesz, ami meghaladja az 1 fokos emelkedést az ipari forradalom előtti szinthez képest. A 1,5 fokos küszöb – ideiglenes – átlépésének valószínűsége az idő előrehaladásával növekszik.
Az antropogén eredetű klímaváltozás árulkodó jelei és hatásai felerősödnek: a 2022-es évben az extrém áradások, hőség és aszály milliókat érintett és milliárdokba került.
Ezek az események ismételten aláhúzzák, hogy sokkal többet kell tennünk az üvegházgáz-kibocsátás megfékezésének érdekében, és meg kell erősíteni a már bekövetkezett változásokhoz való alkalmazkodást is.
A szélsőséges időjárási események okozta károk csökkentésének érdekében fontos a hatékony vészhelyzeti tervek készítése és a pontos időjárás előrejelzés, hogy fel legyünk készülve. Ez csökkentheti a hatásokat, ami a növekvő kockázatok fényében egyre fontosabbá válik. Ráadásul egyéb tényezők, úgymint az elöregedő társadalom vagy az urbanizáció tovább súlyosbíthatja a problémákat.
Ne hagyjuk magunkat hozzászokni a szélsőségekhez: ugyan a fejlett országokban egyelőre még relatíve jól alkalmazkodhatunk, de előbb-utóbb eljön az idő, amikor már nem fogunk tudni. Az extrém események gyakoriságának és intenzitásának növekedésével az alkalmazkodás is inadekváttá válhat, egyes régiókban meghaladhatják a túlélés korlátait. Azaz az adaptáció mellett muszáj a kibocsátások csökkentésére is hangsúlyt fektetni, hiszen a további felmelegedés mérséklése elengedhetetlen az élet- és megélhetési veszteségek elkerülése érdekében.
