Június 8. Medárd napja és a népi mondás szerint, ha ezen a napon esik az eső, akkor a következő 40 napban is esni fog, míg ha Medárdkor nem esik, akkor 40 napos szárazság várható. Kíváncsiak voltunk, hogy az 1971–2022-es magyarországi csapadékadatok szerint mennyire állja meg a helyét a fenti népi hiedelem.
A jóslat szerint 40 napos szárazságra vagy esőre kell számítani, de ez egy nagyon erős, túlzó feltétel, a jelen vizsgálatban alkalmazott definíciót és számítási eljárást a cikk végén részletezzük. Megjegyezzük, hogy a csapadék az egyik legváltozékonyabb meteorológiai elem, térben és időben is, továbbá a vizsgálatban érintett két hónap, június és július a legcsapadékosabb Magyarországon.
Medárd elmúlt 52 éve és ami utána jött
Összesen négy feltételt (1-4.) vizsgáltunk a teljes 52 évre (1971–2022), valamint ezen időszak első és második 26 évére (rendre 1971–1996 és 1997–2022) vonatkozóan, hogy megállapíthassuk, történt-e változás a beválási mutatókban. A térképeken százalékban kifejezve láthatjuk, hogy mennyiszer teljesült a népi jóslat (azaz a térképen például a 15-ös érték azt jelenti, hogy az 52 évből 8 évben). Az első két térképen a csapadékos napok száma, a második két térképen pedig a csapadék mennyisége felől vizsgáltuk a számokat.
1. Június 8-án esett az eső és a következő 40 napban az átlagosnál legalább 30%-kal több volt a csapadékos napok száma
A Dunántúlon 1971–1996-ban jellemzően 10% feletti volt a Medárd napi jóslat beválási aránya, azonban az 1997–2022-es időszakban alacsonyabb értékek voltak jellemzők, így a teljes időszakra vonatkozó átlag is csak 5-10% között alakul.
2. Június 8-án nem esett az eső és a következő 40 napban az átlagosnál legalább 30%-kal kevesebb volt a csapadékos napok száma
Általánosságban 15-20% körüli volt a Medárd napi népi megfigyelés beválása ebben az esetben. Érdekesség, hogy az ország déli régióiban 1971–1996 között alacsonyabb volt a beválási arány, míg 1997–2022-ben 30% feletti értékek is előfordultak ugyanezen területeken.
3. Június 8-án esett az eső és a következő 40 napban az átlagosnál legalább 30%-kal több csapadék hullott
Ennek az esetnek meglehetősen alacsony a beválási aránya Magyarországon az elmúlt 52 évet tekintve. 1997–2022-ben az Alföld középső részén 15-20%-os beválást tapasztaltunk, azonban 1971–1996-ban ugyanezen területen 10% alatti értékek voltak jellemzők. Ellenben a nyugati országrészben az első 26 éves periódusban volt magasabb a népi jóslat beigazolódása.
4. Június 8-án nem esett az eső és a következő 40 napban az átlagosnál legalább 30%-kal kevesebb csapadék hullott
Ha Medárd napján nem esett az eső, a következő 40 napban is az átlagosnál kevesebb csapadék hullott a vizsgált évek kb. ötödében-negyedében.
Az 1971–1996-os időszakban a Kisalföld területén volt magasabb a beválási arány, 30% feletti értékekkel, míg az elmúlt 26 évben a déli országrészben igazolódott be a nép jóslat ilyen mértékben.
Eredményeink szerint tehát a Medárd napi népi megfigyelés az esetek többségében nem válik be Magyarországon.
Megjegyezzük, hogy a vizsgálatokat egy enyhébb feltétellel is elvégeztük (az átlagos értékekhez képest 10%-os eltérést kellett elérni a megfigyelés beigazolódásához) és ekkor már nagyobb mértékű, 50%-ot meghaladó beválási arányok is előfordultak az ország több részén.
Pár apróbb területen beválhat a népi jóslás, de ebből nem lesz országos trend
Az országos vizsgálatból kiemeltünk egy-egy rácspontot is részletesebb bemutatás céljából. Egy Békéscsabához közeli területen (é.sz. 46,6; k.h. 21,1) például a népi megfigyelés „száraz” esete mutatott magasabb beválást. Az 52 évből 17 év Medárd napján hullott itt csapadék, következésképp 35 évben pedig nem. A következő 40 napban a csapadékos napok átlagos száma 12 volt, az átlagos csapadékösszeg pedig 86 mm (ezek értékektől való 30%-os eltérés teljesülését vizsgáltuk). Száraz Medárdot követően 12 évben teljesült, hogy a csapadékos napok száma is kevesebb volt, és 13 évben, hogy a csapadék mennyisége is az átlag alá esett. Ezzel szemben csupán 3 évben (1975, 1979, 2020) teljesült a feltétel, hogy az esős Medárd napot követő 40 napban az átlagosnál legalább 30%-kal több volt a csapadékos napok száma.
Egy másik példaként az ország északnyugati részéből választottunk ki egy rácspontot (é.sz. 47,6; k.h. 18,7), amely Zsámbékhoz esik viszonylag közel. Itt is több volt a száraz június 8. mint az esős (rendre 31 és 21 nap). Az átlagos csapadékösszeg a június 9. és július 18. közötti időszakban 77 mm-nek adódott, a csapadékos napok átlagos száma pedig 10-nek. Az 52 évből 8 évben fordult elő, hogy az esős Medárd napot követő 40 napban az átlagosnál több volt a csapadékos napok száma, és 10 évben volt kevesebb a csapadékmennyiség az átlagoshoz képest száraz Medárd után.
Egy korábbi vizsgálat, amely Magyarország néhány nagyobb városára, az 1922–2021 időszakra vonatkozik, szintén arra az általános következtetésre jutott, hogy a Medárd napi jóslat az esetek többségében nem igazolódik be.
A Medárd utáni 40 napban nőttek a nagycsapadékok
A június 8. utáni 40 napban előforduló nagycsapadékok (> 10 mm) átlagos számát is kiszámítottuk az elmúlt 52 év első és második felére külön-külön. Az alábbi térképek is mutatják, hogy
1997–2022-ben több volt a 10 mm-t meghaladó csapadékú napok száma az 1971-1996-os időszakhoz képest.
A növekedés elsősorban az Alföld középső területein, valamint a Dunántúl északkeleti felén látható, habár a változás országos átlagban nem jelentős mértékű.
Ezt a tendenciát a jövőre vonatkozó modellszimulációk is alátámasztják, miszerint a következő évtizedekben a csapadéktevékenység szélsőségesebbé válására számíthatunk. Az évi átlagos összeg nem fog jelentősen módosulni a klímamodellek szerint, azonban annak időbeli eloszlásában változás valószínűsíthető. Nevezetesen, több lesz az extrém, nagycsapadékú nap (azaz amikor egyszerre, rövid időn belül hullik le nagyobb mennyiségű eső), ugyanakkor az egybefüggő száraz időszakok is hosszabbá válnak a nyári időszakban.
Ez a megváltozott eloszlás pedig aszályok, villámárvizek, földcsuszamlások kialakulásához vezethet, amely sem a mezőgazdaság, sem az infrastruktúra szempontjából nem kedvező.
Mivel a csapadéktevékenység szélsőségesebbé válása is összefüggésben áll a melegedő tendenciával, fontos a klímaváltozás mihamarabbi mérséklése, hogy elkerüljük/csökkenthessük a kapcsolódó potenciális károkat.
Számításainkat az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján (Meteorológiai Adattár) végeztük el az 1971–2022-es időszakra. Minden egyes évre, Magyarország összes rácspontjára vonatkozóan külön-külön megvizsgáltuk, hogy Medárd napján (június 8.) esett-e az eső (≥ 1 mm). Kiszámítottuk továbbá az 1971–2022-es időszak június 9. és július 18. közötti 40 nap alatt lehullott átlagos csapadékmennyiségét, valamint azt, hogy mennyi volt a csapadékos napok átlagos száma (≥ 1 mm) ezen periódusban. Meghatároztuk ezen átlagértékek 130%-át és 70%-át, amelyek az átlagtól való jelentősebb eltérés küszöbértékét jelentették. Utána minden évre megnéztük, hogy a Medárd napi csapadék esetén több volt-e a csapadék mennyisége és a csapadékos napok száma az előzőekben meghatározott küszöbnél, illetve fordítva, ha Medárdkor nem esett, akkor a küszöb alatt maradtak-e az értékek. A vizsgálatot megismételtük egy szigorúbb (50%) és egy enyhébb (10%) kritériummal is – de ennek eredményeit jelen cikkben nem közöltük.
A vizsgálatban nagycsapadékúnak tekintettük azokat a napokat, amikor a csapadék meghaladta a 10 mm-t. Magyarország összes rácspontjára vonatkozóan külön-külön megvizsgáltuk, hogy a napi csapadékmennyiség meghaladta-e a 10 mm-es küszöböt az 1971–1996-os és az 1997–2022-es időszak június 9. és július 18. közötti 40 napjában. Rácspontonként összesítettük ezen meghaladások számát, majd elosztottuk 26-tal, hogy megkapjuk az évenkénti átlagos számot.
