Ugyan napjainkra a társadalom nagy része eltávolodott a természettől, az időjárás-előrejelzések fontosak életünkben, sőt, egyre pontosabb és részletesebb formában várjuk el azt a meteorológusoktól, mert kialakított szokásaink és az egyre szofisztikáltabb (és így sérülékenyebb) infrastruktúránk védelméhez erre szükségünk van.
Az időjárás alakulása már akkor is fontos lehet, ha el se hagyjuk a lakást, hiszen a humánmeteorológiai vonatkozások (frontérzékenység, gyakoribb meghűlések) a társadalom jelentős részét érintik.
Ha pedig máskor nem is, egy-egy szélsőséges időjárási jelenség kialakulásakor észleljük, hogy nem állunk a természet erői felett.
A koronavírus okozta korlátozások hatása az időjárás-előrejelzésre
Az időjárás-előrejelzések készítése során nagyon fontos az időjárás-előrejelző modellek használata, melyek megbízhatósága többek között a modellnek megadott kiindulási feltételek pontosságán múlik. Nagyon fontos tehát, hogy a lehető legpontosabb és minél nagyobb számú mérés és megfigyelés álljon a meteorológusok rendelkezésére a munka során.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) egyik feladata, hogy koordinálja tagországainak légkörrel és óceánnal kapcsolatos szárazföldi, tengeri és űrbázisú méréseit. A WMO globális megfigyelő rendszerének páratlan időjárási és éghajlati adatsorai és összegzései elengedhetetlenek a modern előrejelzés és éghajlatkutatás során.
A folyamatosan fejlődő rendszer ellenére a koronavírus okozta egészségügyi és biztonsági korlátozások miatt a mérések és megfigyelések száma és megbízhatósága is csorbát szenvedett az utóbbi néhány hétben.
A megfigyelőhálózat nagy része részben vagy teljesen automatizált a legtöbb fejlett országban, ezért hosszabb ideig működőképes emberi beavatkozás nélkül is. Ugyanez a helyzet a tengeri, óceáni mérésekkel is. Azonban a világjárvány elhúzódásával a kieső javítási, karbantartási munkák már aggodalomra adhatnak okot. A megfigyelőrendszer egyes elemei már most is érintettek, hiszen az utasszállító gépeknek igen fontos szerepe van a jelenlegi mérőhálózatban, ezek száma azonban jelentősen csökkent az utóbbi hetekben. Ez természetesen jó hír a légszennyezés és az éghajlatváltozás szempontjából, azonban, ahogy az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) is beszámolt róla, a légi forgalom csökkenése az időjárás-előrejelzésre kedvezőtlen hatást gyakorol.
Persze szó sincs arról, hogy a környezeti hatását tekintve igen jelentős légiforgalomnak pótolhatatlan jelentősége lenne, pusztán arról van szó, hogy a meteorológiai szervezetektől függetlenül gyakran közlekedő gépek jó lehetőségnek bizonyultak mérésekre. A brit Met Office munkatársai becslések alapján az előrejelzések hibájának 1-2%-os emelkedését várják a kieső légiforgalom miatt.
De hogyan lehet a magaslégköri mérések átmeneti hiányát ellensúlyozni? Megoldás lehet az úgynevezett ballonos rádiószondás mérések számának növelése, a szélprofil (szélirány, szélsebesség stb.) mérésekre alkalmas radarhálózat kibővítése, és a továbbra is közlekedő repülőgépek méréseinek számát is gyakoribbá tehetnék. Ennek módja, hogy a mérőeszközökkel felszerelt repülőgépek közvetlen méréseit kiegészítik a mérőeszközökkel nem felszerelt repülőgépek pozícióadataival, melyekből származtatni tudják az aktuális szélsebességet, szélirányt és hőmérsékletet.
A korlátozások miatt természetesen sok helyen már a mérések és megfigyelések terén sem lehet az emberi munkaerőre hagyatkozni. Ez napjainkban már nem okoz akkora problémát mondjuk Európában, de a fejlődő országokban az automatizálásra áttérés még folyamatban van, ezeken a meteorológiai állomásokon az elmúlt hetekben szignifikáns csökkenés következett be az elérhető adatok mennyiségében.
Mondhatnánk, hogy olyan helyeken, ahol olyan alapvető emberi jogok, mint például a tiszta ivóvízhez való hozzáférés nem állnak rendelkezésre, az időjárás-előrejelzés minőségénél nagyobb gond is akad. Ugyanakkor most is előfordulhatnak olyan kedvezőtlen, szélsőséges időjárási helyzetek, melyek előrejelzése kritikus jelentőségű, hiszen a világjárvány okozta leterhelt (sokszor amúgy is gyenge lábakon álló) egészségügy és gazdaság még a fejlett országokban is az összeomlás szélére kerülhet, és nincs felkészülve a szélsőséges időjárás okozta károkra.
A szegényebb országok kiemelten érzékenyek az extrém időjárási eseményekre, melyek komoly kihívást jelentenek például az élelmiszerellátásban.
A nehézségek ellenére „a nemzeti meteorológiai és hidrológiai szolgálatok továbbra is ellátják alapvető funkcióikat, a nap 24 órájában, a hét minden napján, a koronavírus világjárvány által okozott súlyos kihívások ellenére” – mondta Petteri Taalas, a WMO főtitkára. A WMO megfigyelőrendszere ugyanis jóval több, mint a kereskedelmi repülőkre helyezett mérőműszerek összessége.
A szervezet által összefogott 30 meteorológiai és 200 kutatóműhold folyamatos automatikus megfigyeléseket végez. Ezek továbbra is megbízható méréseket szolgáltatnak akkor is, ha a több mint 10 000 automatikus és ember-vezérelte időjárási állomás, 1000 magaslégköri (upper-air station) mérőeszköz, 7000 hajó, 100 lehorgonyzott és 1000 mozgó bója, több száz időjárási radar és 3000 speciális mérőeszközökkel felszerelt kereskedelmi repülőgép egy részének adatgyűjtése jelenleg nem folytonos.
Az időjárás szerepe a vírus elleni küzdelemben
A WMO mérési rendszerének folytonos működése, és az előrejelzések támogatása kiemelten fontos a koronavírussal kapcsolatos járványügyi intézkedések esetén is, hiszen a vírus humánmeteorológiai vonatkozásai elengedhetetlenek a járvány várható terjedésének felmérésére.
Az eumet.hu cikkében ismertetett egy tanulmányt, mely azt vizsgálja, hogy milyen hőmérséklet és páratartalom kedvezhet a koronavírus terjedésének. Számtalan hasonló tanulmány készült az elmúlt hetekben, arra keresve a választ, bízhatunk-e abban, hogy például a nyári hónapok beköszöntével az influenzához hasonlóan gyengül majd a vírus terjedése. A kutatások egyelőre nem túl biztatóak, nincs egyértelmű eredmény arra vonatkozólag, hogy egy adott időjárási helyzet enyhíti vagy erősíti a vírus előfordulási valószínűségét.
A járványhelyzet jelentősége az éghajlatkutatásban
Bár a rutinszerű éghajlati megfigyelések esetén csak a több hónapig, évig tartó korlátozások okoznának jelentős gondot, a koronavírus nem kíméli a természettudományos kutatásokat sem.
Az éghajlati rendszer sokrétű tanulmányozása és az éghajlatváltozás komplex folyamatainak minél pontosabb megértése kulcsfontosságú. Azonban míg a vírus- és gyógyszerkutatás érhető okokból a közelmúltban felpörgött, más, labor- és terepmunka-igényes kutatásokat felfüggesztettek, elhalasztottak vagy leállítottak világszerte. Az utazási korlátozások következtében számtalan projekt kényszerül határozatlan időre szünetet tartani, legyen szó éghajlati adatok gyűjtéséről vagy kutatóutakról.
A számtalan felfüggesztett projekt egyike az EastGRIP, melynek célja, hogy pontosan leírják a Grönland legnagyobb gleccsere alatt zajló jégfolyamok hatását a tengerszint emelkedésére. A kutatás jelentősége egyértelmű, hiszen a globális felmelegedés hatására emelkedő tengerszint miatt már napjainkban is egyre több kis szigetországnak és partok közelében élő lakosságnak gyűlik meg a baja az egyre erősödő erózióval és vihardagályokkal.
Norvégiában a Svalbardi Egyetem (University Center in Svalbard – UNIS) 70 diákja kényszerült arra, hogy holtvágányra tegye kutatását legalább egy évre, ami amellett, hogy felsőoktatási tanulmányaik befejezését akadályozza, tudományos szempontból is lesújtó hír. Kutatásaik ugyanis fontos szerepet játszanak az egyre gyorsuló ütemű ember okozta globális felmelegedés folyamatainak – mint például a tengeri jég olvadásának visszacsatolási mechanizmusa – megértésében.
Komoly problémát okoznak az adatgyűjtés során felmerülő nehézségek. Számtalan kutató idén nem tudja elvégezni a mérőműszerek karbantartását az utazási és egyéb korlátozások miatt. A kaliforniai Scripps Óceántan Kutatóintézet munkatársa, Justin Parks szerint bár a kereskedelmi hajók jó része továbbra is közlekedik, a korlátozások miatt kutatóként már nem léphetnek a fedélzetre, így a repülőjáratok számának csökkenéséből eredő adathiányhoz hasonlóan az óceáni mérések száma is csökken. A párizsi székhelyű Óceántani Kormányközi Tanács felmérése alapján 15%-os visszaesés jelentkezett a hajók fedélzetén elhelyezett állomásokról szerzett adatok terén.
A méréseket, megfigyeléseket és a terepen történő vizsgálatokat végző kutatókat és a tudományos közösséget a koronavírus járvány okozta korlátozás az idő előrehaladtával egyre komolyabb kihívás elé fogja állítani az operatív előrejelzéseket és hosszabb távú kutatómunkát illetően. Ezen probléma tudatosítása és kezelése elengedhetetlenül fontos a mindennapjainkat jelenleg meghatározó járvány egészségügyi és gazdasági vonatkozásai, valamint az életünket hosszú távon befolyásoló éghajlatváltozás hatásainak kutatása miatt.
Azaz az új koronavírus nem csupán a jelenben okoz problémát, hanem egy térben és időben látszólag kihelyezett probléma, a globális éghajlatváltozás mérését és megoldását is kihívások elé állítja.
(A borítóképet Lehoczky Annamária készítette 2014 márciusában a Spitzbergákon (Svalbard), Longyearbyen közelében. A Svalbardi Egyetem kutatási-oktatási projektjének részeként a sarkvidéki légkör folyamatainak tanulmányozására terepi méréseket végeztek.)
