IPCC: a klímaváltozás a világ éléskamráit is tönkreteheti, Magyarországon a kukorica lehet a nagy vesztes
Az IPCC legújabb jelentése borús képet vetít előre a világ gabonamezőivel kapcsolatban, de vannak hatékony alkalmazkodási megoldások.
Anyagi csőd lehet hitelezési szempontból is a klímaváltozás
Az eurózóna pénzügyi stabilitása felett őrködő Európai Központi Bank négymillió vállalat adatain klíma-stressztesztet végzett, hogy pénzügyi szemszögből vesse össze a zöld átmenet miatti veszélyeket a klímaváltozás fizikai kockázataival három különböző, lehetséges klíma-forgatókönyv esetén. A három forgatókönyv közül egyértelműen a Párizsi Megállapodás betartását szem előtt tartó Rendezett Átállás lenne a legkedvezőbb.
A téli hidegrekordok eltűnnek, a melegrekordokból egyre több lesz
A tél a legváltozékonyabb évszak Magyarországon, ugyanakkor a 21. század elején, különösen az elmúlt 10 évben látványos eltolódásnak vagyunk a szemtanúi: miközben a melegrekordok száma még továbbra is változékonyabb vagy enyhén nő, addig a hidegrekordok száma kiszámíthatóan és folyamatosan csökken.
Viszlát olcsó pamut ruhák: a klímaváltozás hatása a gyapottermesztésre
Már két évtizeden belül a világ gyapottermelő területeinek háromnegyede veszélyes hőstressznek lesz kitéve és súlyos aszályok sújtják majd a régiók felét. A klímaváltozás megdrágíthatja a pamutot.
2021 időjárási szélsőségei – előzetes a jövő éghajlatához
Hőhullámok, áradások, erdőtüzek, aszályok, időjárási rekordok megdőlése a világ számos pontján – így jellemezhető a 2021-es év éghajlati szempontból. Mindez úgy, hogy jelenleg „csupán” 1,1-1,2 Celsius-foknál tart a felmelegedés a 19. század végi időszakhoz képest.
80 millió állás szűnhet meg globálisan 2030-ig a fokozódó hőstressz miatt
Globálisan több mint egymilliárd dolgozó van potenciálisan kitéve hőstressznek a munkavégzés során és fokozódó hőstressz miatt több mint félmilliárd munkaóra veszhet el, ami jelentős csökkenéshez vezethet a termelékenységben, ezermilliárdos károkat jelent és tovább növeli a társadalmi különbségeket.
A hazai havazások száma az utóbbi 10 évben kezdett igazán csökkenni
Az elmúlt 40 év alatt 15 napról 11 napra csökkent a havas napok éves száma, a csökkenés az elmúlt 10 évben lett látványosabb. Azt, hogy a csökkenésért az emberi tevékenység a felelős, csak 50%-os bizonyossággal állíthatjuk. Ez azonban a jövőben változni fog, ha így folytatjuk.
Tengeri bajnokok, amik még az esőerdőknél is hatékonyabban távolítják el a légköri szén-dioxidot
A tengerifű-mezők, mangrove-erdők, és az árapály járta sós mocsarak egységnyi területen több szén-dioxidot képesek kivonni a légkörből, és azt sokkal tovább tudják megőrizni, mint népszerűbb szárazföldi társaik, az erdők.
Körforgásos gazdaság nélkül az energiaátmenet sem lesz elég a klímacélok teljesítéséhez
Változtatnunk kell azon, ahogyan az erőforrásainkkal bánunk, különben az energiaátmenet sem lesz elég a klímacélok teljesítéséhez. Ehhez kínál megoldást a körforgásos gazdaság.
A dominó, amit nem akarunk felborítani. Éghajlati átbillenési pontok
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) két évtizede vezette be az átbillenési pontok fogalmát, ami szerint bizonyos felmelegedési szint után olyan kritikus, visszafordíthatatlan változások indulhatnak meg a földi rendszerben (éghajlat, óceáni áramlások, bioszféra), amelyeket az emberiség jelenlegi tudásunk szerint képtelen lesz befolyásolni.
Lesz európai uniós forrás a klímacélok és a társadalmi igazságosság összehangolására
Komoly, rendszerszintű gondolkodást tükröző beavatkozásra és a szegényebb rétegek komolyabb támogatására van szükség idehaza, amire az Európai Uniótól 1100 milliárd forint támogatást hívhat le Magyarország 7 év alatt a Szociális Klímaalapból.
Bírja a szárazságot, kedveli a meleget, de a klímaváltozás az olívaiparnak is betehet
A klímaváltozás miatt egyre szárazodó és forrósodó körülmények veszélybe sodorhatják az olajfát: sok helyütt jelentősen csökkenhet a terméshozama, ami új kihívások elé állítja a gazdákat.