Ami a kritika első, érzelmi részét illeti: noha valószínűleg mind tudunk példát mondani olyan helyzetre, amikor nem az következett be, mint amit mondtak, az időjárás előrejelzések minősége szép csendben javul. Azért, mert a tudományos ismeretek és a technológiai fejlődés folyamatos felhalmozódása hosszú éveken keresztül következett be, melyek néhány kivételtől eltekintve nem az alapvető fizikai áttörések közé tartoztak.
Az időjárás előrejelzésének története mintegy száz évre nyúlik vissza. Az első kísérletet Richardson hajtotta végre: ugyan akkor még nem járt sikerrel, tapasztalatait 1922-ben könyv formájában megjelentette. A fizika, matematika, meteorológia fejlődésével, a számítástechnika forradalmával az 1940-es évek végére végre rendelkezésre álltak azok az új ismeretek, melyek a siker reményével kecsegtettek. Azóta hosszú idő telt el, az előrejelzések mégsem tökéletesek, melynek oka a mérések pontatlansága, a modellezés korlátai és a megoldandó matematikai egyenletrendszer összetettsége. Noha szokásunk fanyalogni (már megint nem tudják megmondani, milyen idő lesz a hétvégén!), érdemes látnunk azt, az előrejelzés beválása milyen javuláson ment keresztül az elmúlt évtizedekben (lásd az ábrán). Érdemes azt is meggondolni, értjük-e, mit mondanak az előrejelzésben? (Bizony néha a fogadó félre, a felhasználóra is érkezik panasz.)
Látjuk, minél távolabbra szeretnénk előretekinteni a jövőben, annál nehezebb dolgunk van, a beválási valószínűség úgy csökken. Ha valaki azt állítja, pontosan megmondja nekünk, milyen lesz az idő egy hónap múlva, azt ne vegyük komolyan. (Persze lehet játszani, statisztikák alapján megmondani, mi várható egy adott napon, de legyünk tisztában ezen információ jelentésével, értelmezésével! Itt például egészen korrekten le is írják mindezt, csak a lap aljára kell görgetni érte, úgyhogy kéretik nem szidni a meteorológusokat!) Mégis, a nagy meteorológiai központok is készítenek évszakos előrejelzéseket, az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján is találunk többhetes előrejelzéseket – igen, ezek valóban léteznek, sőt, a hozzáértőnek hasznos információt adnak (különben nem készülnének). Érdeklődés esetén erről is írhatunk bővebben, de röviden a lényeg: ezen előrejelzések készítésekor már nem elég a légköri változókat ismerni, hanem szükség van az éghajlati rendszer más elemeinek változásainak ismeretére is. Valamint, ezek más jellegű információval szolgálnak (nem az adott nap időjárásával, hanem például hogy adott éghajlati átlagnál várhatóan melegebb/hidegebb, szárazabb/nedvesebb lesz-e az adott héten, adott régióban). Ugye mindenki emlékszik még, mi az időjárás és az éghajlat közti különbség? Ha nem, itt lehet puskázni.
Az éghajlati modellek alapvetően nem arra szolgálnak, hogy előrejelezzék az időjárási rendszerek napról napra történő alakulását (még ha bizonyos, most nem részletezett feltételek fennállása esetén akár ezt is megtehetjük, illetve adatokat is kinyerhetünk belőlük óránként), hanem arra, hogy éghajlati átlagokat, eloszlásokat vizsgáljunk velük.
Ugyanakkor az időjárás és az éghajlat modellezése egymáshoz szorosan kapcsolódik, a meteorológiai folyamatok jobb megértése, modellekbe történő beillesztése révén az előbbi tudás hasznosul az utóbbi esetén is.
Így most térjünk is át a kritika második részére: hasznosak-e az éghajlati modellek? Hiszen kicsit is olvasgatva találhatunk az évszázad végére 2 °C-os és 12 °C-os változást prognosztizáló modelleket is!
Még ha a légkör nem is lenne kaotikus (de az), és minden visszacsatolási mechanizmust pontosan ismernénk (már most is elég sokat tudunk róluk, de vélhetően nem mindent), akkor is van sok olyan tényező, amelyet még nem ismerünk teljesen (például a Napból érkező sugárzás, a vulkánkitörések, vagy az egyes emberek és társadalmak válaszlépéseinek jövőbeli alakulását – ez utóbbi számszerűsítésére készítették el kutatók az éghajlati forgatókönyveket, melyekről a téma terjedelme miatt egy későbbi bejegyzésben írunk majd).
Hogyan teljesítenek a modellek a megfigyelésekkel összevetve? Nézd meg itt!
További érdekes olvasnivalók a témában angolul:
How reliable are climate models?
The First Climate Model Turns 50, And Predicted Global Warming Almost Perfectly
