Mik azok a villámárvizek és hogyan kapcsolódnak a klímaváltozáshoz? Mi várható Magyarországon?

Az elmúlt hetekben több villámárvíz (flash flood) is előfordult hazánkban, amelyre ugyan a korábbi években is láthattunk már példát, de napjainkban egyre gyakrabban hallunk róla. Legutóbb az USA fővárosában, Washingtonban esett le majdnem 1 hónapnyi csapadékmennyiség alig 1 óra alatt, a Fehér Ház sajtószobája is beázott. Miért kapták a villám jelzőt, mi az, ami megkülönbözteti őket a „hagyományos” árvizektől? Mi segíti elő a kialakulásukat és milyen hatásai vannak ránk nézve? A következő néhány sorban ezekre a kérdésekre adunk választ. Kis Anna vendégcikke.
Mik azok a villámárvizek és hogyan kapcsolódnak a klímaváltozáshoz? Mi várható Magyarországon?

Próbálnak felkészülni rá [a helyi lakosok], de ilyen mértékű esőzésre nem lehet felkészülni.

– nyilatkozta az eljáró önkéntes tűzoltó.

Mi segíti elő a villámárvizek kialakulását?

Tömören összefoglalva: nagyon rövid idő alatt irtó sok csapadék hullik. Azaz, a villámárvizek jellemzője, hogy térben és időben is meglehetősen koncentráltak. Kialakulásuk és lefutásuk csupán néhány órán keresztül tart, térbeli kiterjedést tekintve pedig 10-200 km2-nyi területre gondolhatunk. Általában konvektív eseményekhez köthető a jelenség, amikor pár óra alatt több 10 mm csapadék hullik le és ezt nem képes kezelni, befogadni, megfelelően elvezetni a felszín ilyen gyors ütemben. Továbbá jelentős befolyást gyakorol a villámárvizekre a felszínhasználat, a vegetáció típusa és sűrűsége, a talajtípus és a talaj víztartalma, hiszen ezek meghatározó szerepet játszanak a vízelvezetésben.
Kiemelten veszélyeztett területek a hegy- és dombvidéki régiók, ahol kisebb vízfolyások találhatóak. Mivel a kis csörgedező patakok medre szűk, nem képesek arra, hogy a néhány óra alatt több 10 mm-nyi csapadékot elvezessék, ezért szükségszerűen áradás lép fel a területen. Továbbá a domborzati tényező is fokozza az áradás súlyosságát a gravitáció segítségével. Megjegyezzük, hogy városi területeken is gondot okozhat a hirtelen lehulló sok csapadék, hiszen rengeteg a vízzáró réteg (pl: aszfalt), amely akadályozza a víz beszivárgását.

Milyen hatásokkal jár a villámárvíz?

Ami különösen veszélyessé teszi a villámárvizeket, az a sokat emlegetett gyorsasága – hirtelen alakulnak ki, nagy sebességgel mozognak, azonnali a rombolás. Rendszerint váratlan vendégként „kopogtatnak” a házak ajtaján, amely mögött felkészületlen emberek állnak. A természet megrongálását, rovarok és kisebb állatok pusztulását okozhatja. Utak, hidak, házak rongálódhatnak meg, vagy pusztulhatnak el teljesen; emberek válhatnak hajléktalanná. Mezőgazdasági veszteségek léphetnek fel; fertőzések, betegségek alakulhatnak ki. A károk elhárításának anyagi vonzatával, és az életük során felhalmozott javak elvesztésének pszichológiai traumájával is számolni kell. Különösen a lejtős területeken lehet pusztító hatása: ilyenkor jelentős hordalékszállításra számíthatunk, amely kis talajszemcséktől egészen a nagyobb kőtömbökig, faágakig magával sodorhat mindent.

Tehát miért kapta a villám jelzőt a jelenség? Mert nagyon gyors a lefolyása; esetenként hirtelen-árvízként is szokták emlegetni. Éppen ezért, valamint a kis térbeli koncentrálódás miatt, nehéz előrejelezni a villámárvizeket, még operatívan is. Éghajlati skálát tekintve pedig igazi kihívást jelent – jelenleg inkább csak a kiváltó körülmények gyakoriság-, illetve intenzitásváltozására vonatkozó becslésekre támaszkodhatunk. Korábbi cikkünkben már írtunk arról, hogy hazánkban várhatóan intenzívebb csapadékhullásra számíthatunk, a nyári időszakban pedig a csapadék időbeli koncentrálódására is: kevesebb napon fog ugyanannyi csapadék hullani. A jövőben tehát feltételezhetően nem szívesen látott, de gyakoribb vendégeink lesznek a villámárvizek, mivel hazánk jövőbeli éghajlata úgy tűnik, hogy sajnos kedvezően alakul számukra.

Kapcsolódó cikkEső után köpönyeg? Az éghajlatváltozás hatása a magyarországi csapadékeloszlásra. Mire számíthatunk a klímaválság korában?Talán nem meglepetés, hogy a globális éghajlatváltozás hatására a jövőben magasabb hőmérsékleti értékek várhatóak hazánkban is. Jóformán minden regionális klímamodell-szimuláció melegedést valószínűsít a Kárpát-medence térségére. Felmerül a kérdés, hogy a csapadék esetén mire számíthatunk?

Villámárvíz Nagykanizsán.

Mit tehetünk? [szerk.]

Azon túlmenően, hogy mérsékeljük az éghajlati válság hatásait, alkalmazkodnunk is kell hozzá, így a villámárvizekhez is. Nagyvárosaink esetében csökkentenünk kell a vízzáró rétegek számát, magyarán szólva “fel kell törnünk a betont”. Ahova csak lehetséges, természetes vízmegtartó felületeket kell telepítenünk, különösen a magasabban fekvő
területeken, amivel megakadályozhatjuk, hogy nagyon gyorsan zúduljon le sok mennyiségű csapadék az alacsonyabban fekvő területekre. Természetesen van az a mértékű és gyorsaságú esőzés, ami ellen ezek az intézkedések sem nyújtanak védelmet, de biztosan enyhébbek lennének a jelenlegi károk.
Kisebb falvakban vagy településeken egyrészt a helyzettel kapcsolatos tudatosságnövelés és egy standardizált cselekvési forgatókönyv segítene, riadólánccal egybekötve. Itt arra kell gondolni, hogy ha ténylegesen riasztást kap valaki – mondjuk a telefonjára -, akkor automatikusan tudni fogja, hogy 5-10 perce van cselekedni. Több LIFE projekt is kísérletezett, kísérletezik hasonló megoldások kialakításával.

Kapcsolódó cikkAzért a víz az úr? Miért NEM víznagyhatalom Magyarország, avagy hogyan veszélyezteti az éghajlatváltozás a vízellátást hazánkbanA csapadék az egyik legváltozékonyabb meteorológiai elem (térbeli és időbeli eloszlását tekintve egyaránt), azonban kimutathatóak összefüggések és tendenciák az éghajlatváltozással. Mit jelent ez Magyarországra nézve?

Kis Anna

Kis Anna

Meteorológus, a földtudományok doktora (PhD), az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének tanársegéde.

Megtalálsz minket a Facebookon és az Instagramon is!