Többen választanák a vega/vegán menüt, ha nem volna külön felcímkézve? Az USA-ban igen

Előzetesen elérhetővé tették a MIT Media Lab munkatársainak pénteken megjelenő kutatását az Appetite folyóiratban, ami a vega/vegán címkék hatásosságával vagy épp elriasztó erejével foglalkozik az ételválasztási lehetőségeknél az amerikai lakosság körében. A friss eredmények szerint többen választották a vega/vegán opciót a húsos menü helyett, amikor az fel volt nekik kínálva, csak nem jelezték külön címkével. Mivel a jelenlegi táplálkozási szokásaink jelentős környezeti-éghajlati lábnyomot eredményeznek, ezért szerkesztőségi közleményben járjuk körül a témát, ami a húskedvelő magyar lakosság körében is tanulságos lehet.

Többen választanák a vega/vegán menüt, ha nem lenne rajta külön címke? Az USA-ban mindenképpen. Az MIT Media Lab munkatársai, Alex Berke és Kent Larson friss kutatási eredményei szerint statisztikailag szignifikánsan többen választották a felkínált vega/vegán menü lehetőségeket, amennyiben azok mellett nem szerepelt külön figyelemfelhívó címke, csak az összetétel. Érdekesség, hogy az online tesztben résztvevő alanyok, akik már korábban jelezték, hogy vega/vegán étrendet követnek, nem választották szignifikáns mértékben többen a húst tartalmazó menüt, tehát feltételezhetjük, hogy tudatosabban választják ki, hogy mit fogyasztanak.

Bal oldalon jelölve, hogy az opció vegán, a jobb oldalon elhagyva. Ennél a tesztkérdésnél mindkét lehetőség húsmentes volt, azonban többen választották a vegán opciót, amikor nem volt külön jelezve. Forrás: Alex Burke/Kent Larson (CC BY 4.0)

Táplálkozási szokásaink, és az arra épülő élelmiszeripar, valamint az ebből következő mezőgazdasági gyakorlatok és földhasználat környezeti- és karbonlábnyoma tetemes. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének (FAO) korábbi adatai alapján területarányosan a haszonállatok a „Föld urai”: több területet foglalnak el (27%), mint a világ összes erdős területe (26%) együttvéve.

A Föld szárazföldi területeinek borítása és használata. Forrás: Our World in Data / FAO.

Ennek messzemenő következményei vannak az üvegházhatású-gázkibocsátásokra, a vízhasználatra és a biodiverzitásra nézve is, mind negatív szempontból. A legnagyobb lábnyommal és hatással egyértelműen a szarvasmarha tartás bír. Egy 2022-es összefoglaló tanulmány alapján a haszonállat tartás felel az emberi eredetű éves üvegházgáz kibocsátások 14,5%-áért, de itt ismét nem esett szó a vízhasználatról vagy a biodiverzitásról.

A haszonállat tartásból származó üvegházgáz kibocsátások. Sárga – metán, Zöld – dinitrogén-oxid; Piros – szén-dioxid. Forrás: Climate Change and Livestock Production: A Literature Review, 2022.

Világos és egyértelmű, hogy ha nem akarjuk tovább fokozni a környezeti-éghajlati válságot, és meg akarjuk őrizni az élelmiszer biztonságot, akkor egyszerűen nem fogyaszthatunk ilyen sokan ekkora mennyiségű állati eredetű táplálékot.

Azonban a táplálkozás és az ahhoz kapcsolódó választások alapvetően érzelemközpontúak, rendkívül erős szociokulturális mintákon alapulnak és ennek megfelelően lassan és nehezen változtathatóak meg.

Azonban a megvalósíthatóság irányába mutat az, hogy nem gyökeres, korábbi étkezési szokásainkat egyik napról a másikra alapvetően felforgató változásra van szükség, hanem hatásos mérséklésre és a tömegeknek azon választására, hogy időről-időre ne az állati eredetű élelmiszereket válasszák.Erre kész receptet és megoldást nyújt az EAT-Lancet ajánlás, ami képes lehet kiszabadítani a kérdéskört a szlogenek hálójából. „- ismertette az ajánlást két részes cikkében Kertész István folyamattervező élelmiszermérnök, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Élelmiszertudományi Karának egyetemi tanársegédje. (Az ajánlást azóta frissítették.)

Kapcsolódó cikkKlímabarát diéta vagy fenntartható étrend? I. rész. Az egészséges és környezetbarát táplálkozás fogalmi alapjairólKorunk környezeti-éghajlati problémái rendkívül összetett rendszert alkotnak, ami hasonlóan összetett megoldásokat követel meg tőlünk. A táplálkozás és az élelmiszer pont egy olyan témakör, ami nem egyszerűsíthető le tételmondatokra. Próbáljuk meg tudományos alapokon kiszabadítani a témát a szlogenek világából.

Kapcsolódó cikkKlímabarát diéta vagy fenntartható étrend? II. rész. Egészség és környezetvédelem élhető kompromisszumaVajon elegendő bizonyítékot és alapot szolgáltathat a tudomány egy kiegyensúlyozott étrendhez, amivel az egyoldalú, egymást kizáró szólamok, és aminek a segítségével a társadalom szélesebb rétegei térhetnének át egy egészségesebb és fenntarthatóbb étrendre? Az EAT-Lancet ajánlás nyújt megoldást, hogy átvágjuk a gordiuszi csomót.

Az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézete által végzett, reprezentatív felmérésen alapuló kutatás szerint a magyar társadalom szinte egésze (94,8%) szeretné környezettudatosabbá tenni az életét a következő egy évben. Az energiatakarékosság kiemelkedik a mezőnyből, míg az állati eredetű élelmiszer fogyasztásának a csökkentése kapta a legalacsonyabb pontszámot.

Az állati eredetű táplálék esetében a témakör nagyon erős kulturális beágyazottságára utal, hogy a népesség több mint egyharmada tartja ezt a legnehezebben megvalósítható tevékenységnek, ugyanakkor úgy tűnik, hogy van egy szintén jelentős (több mint 15%-os) rétege a társadalomnak, amely nyitott arra, hogy az állati termékek fogyasztásával kapcsolatos berögzült kulturális mintázatokon változtasson. – állapította meg Varga Attila pszichológus, az ELTE PPK Ember-Környezet Tranzakció Intézetének habilitált egyetemi docense.

Kapcsolódó cikkAz energiatakarékosságra nagyon, a húsfogyasztás csökkentésére jóval kevésbé nyitott a magyar társadalomAz ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézete által végzett, reprezentatív felmérésen alapuló kutatása szerint a magyar társadalom szinte egésze (94,8%) szeretné környezettudatosabbá tenni az életét a következő egy évben.

Nagyon sok okból dönthetünk a növényi alapú ételek mellett, és ezek között egyáltalán nem csak a klíma játssza a fő szerepet. „Bár trendszerűen nő a kereslet ezen termékek iránt itthon is, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen készített felméréséből kiderül, hogy a terjedésük legfőbb hazai akadálya a magas ár és az alacsonyabb élvezeti érték az állati eredetű termékekhez képest. Jóllehet egyre fontosabbak a környezeti szempontok a vásárlás során, a fogyasztók inkább egészségügyi és állatjóléti okokból döntenek mellettük.” – mondta el Kertész István, növényi italokkal foglalkozó korábbi cikkében a Másfél fokon.

Kapcsolódó cikkA növényi italok környezeti-éghajlati terhelése töredéke a tehéntejnekÁltalánosan elmondható, hogy termőföld-szükségletet tekintve jellemzően a tehéntej megtermeléséhez szükséges föld tizede elegendő volna a növényi italok előállításához. Bár trendszerűen nő a kereslet ezen termékek iránt itthon, terjedésük legfőbb hazai akadálya a magas ár és az alacsonyabb élvezeti érték az állati eredetű termékekhez képest.

Ahogy az ilyen típusú választás nemcsak éghajlati, hanem akár nemzetbiztonsági szempontból is hasznos lehet: „Egy egészségesebb és környezetkímélőbb étrendre való áttérés jelentősen csökkentené az élelmiszerellátás sebezhetőségét. Egy ilyen étrend csak az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban önmagában helyettesíthetné szinte az összes, háború miatti oroszországi és ukrajnai termelési veszteséget, import kiesést.” – foglalta össze a Nature Food kutatási eredményeit korábban Szabó Amanda Imola éghajlatkutató, az ELTE doktorandusza.

Kapcsolódó cikkMérsékeltebb húsfogyasztással teljesen kiválthatná az EU a háború miatt kieső mezőgazdasági importotAz éghajlatváltozás, járványok és a társadalmi konfliktusok jelentős kockázatot jelentenek az élelmiszer-biztonságra. A tápanyagokban gazdag és a megszokottnál kevesebb húsfogyasztást ajánló EAT-Lancet étrenddel nemcsak az élelmiszerellátásra vonatkozó kockázatokat, de a vízfelhasználást és az üvegházgáz-kibocsátást is csökkenthetnénk.

Rengeteg okunk van arra, hogy újragondoljuk táplálkozási szokásainkat, azonban a MIT Media Lab friss kutatási eredménye is mutatja, hogy érdemes változatos eszköztárral közelíteni ehhez a kérdéshez.

Vigh Péter

Vigh Péter

A Másfél fok projektmenedzsere, szerkesztője, az irodalom- és kultúratudományok doktora (PhD).

Megtalálsz minket a Facebookon és az Instagramon is!