Többen választanák a vega/vegán menüt, ha nem lenne rajta külön címke? Az USA-ban mindenképpen. Az MIT Media Lab munkatársai, Alex Berke és Kent Larson friss kutatási eredményei szerint statisztikailag szignifikánsan többen választották a felkínált vega/vegán menü lehetőségeket, amennyiben azok mellett nem szerepelt külön figyelemfelhívó címke, csak az összetétel. Érdekesség, hogy az online tesztben résztvevő alanyok, akik már korábban jelezték, hogy vega/vegán étrendet követnek, nem választották szignifikáns mértékben többen a húst tartalmazó menüt, tehát feltételezhetjük, hogy tudatosabban választják ki, hogy mit fogyasztanak.
Táplálkozási szokásaink, és az arra épülő élelmiszeripar, valamint az ebből következő mezőgazdasági gyakorlatok és földhasználat környezeti- és karbonlábnyoma tetemes. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének (FAO) korábbi adatai alapján területarányosan a haszonállatok a „Föld urai”: több területet foglalnak el (27%), mint a világ összes erdős területe (26%) együttvéve.
Ennek messzemenő következményei vannak az üvegházhatású-gázkibocsátásokra, a vízhasználatra és a biodiverzitásra nézve is, mind negatív szempontból. A legnagyobb lábnyommal és hatással egyértelműen a szarvasmarha tartás bír. Egy 2022-es összefoglaló tanulmány alapján a haszonállat tartás felel az emberi eredetű éves üvegházgáz kibocsátások 14,5%-áért, de itt ismét nem esett szó a vízhasználatról vagy a biodiverzitásról.
Világos és egyértelmű, hogy ha nem akarjuk tovább fokozni a környezeti-éghajlati válságot, és meg akarjuk őrizni az élelmiszer biztonságot, akkor egyszerűen nem fogyaszthatunk ilyen sokan ekkora mennyiségű állati eredetű táplálékot.
Azonban a táplálkozás és az ahhoz kapcsolódó választások alapvetően érzelemközpontúak, rendkívül erős szociokulturális mintákon alapulnak és ennek megfelelően lassan és nehezen változtathatóak meg.
Azonban a megvalósíthatóság irányába mutat az, hogy nem gyökeres, korábbi étkezési szokásainkat egyik napról a másikra alapvetően felforgató változásra van szükség, hanem hatásos mérséklésre és a tömegeknek azon választására, hogy időről-időre ne az állati eredetű élelmiszereket válasszák. „Erre kész receptet és megoldást nyújt az EAT-Lancet ajánlás, ami képes lehet kiszabadítani a kérdéskört a szlogenek hálójából. „- ismertette az ajánlást két részes cikkében Kertész István folyamattervező élelmiszermérnök, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Élelmiszertudományi Karának egyetemi tanársegédje. (Az ajánlást azóta frissítették.)
Az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézete által végzett, reprezentatív felmérésen alapuló kutatás szerint a magyar társadalom szinte egésze (94,8%) szeretné környezettudatosabbá tenni az életét a következő egy évben. Az energiatakarékosság kiemelkedik a mezőnyből, míg az állati eredetű élelmiszer fogyasztásának a csökkentése kapta a legalacsonyabb pontszámot.
„Az állati eredetű táplálék esetében a témakör nagyon erős kulturális beágyazottságára utal, hogy a népesség több mint egyharmada tartja ezt a legnehezebben megvalósítható tevékenységnek, ugyanakkor úgy tűnik, hogy van egy szintén jelentős (több mint 15%-os) rétege a társadalomnak, amely nyitott arra, hogy az állati termékek fogyasztásával kapcsolatos berögzült kulturális mintázatokon változtasson.„ – állapította meg Varga Attila pszichológus, az ELTE PPK Ember-Környezet Tranzakció Intézetének habilitált egyetemi docense.
Nagyon sok okból dönthetünk a növényi alapú ételek mellett, és ezek között egyáltalán nem csak a klíma játssza a fő szerepet. „Bár trendszerűen nő a kereslet ezen termékek iránt itthon is, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen készített felméréséből kiderül, hogy a terjedésük legfőbb hazai akadálya a magas ár és az alacsonyabb élvezeti érték az állati eredetű termékekhez képest. Jóllehet egyre fontosabbak a környezeti szempontok a vásárlás során, a fogyasztók inkább egészségügyi és állatjóléti okokból döntenek mellettük.” – mondta el Kertész István, növényi italokkal foglalkozó korábbi cikkében a Másfél fokon.
Ahogy az ilyen típusú választás nemcsak éghajlati, hanem akár nemzetbiztonsági szempontból is hasznos lehet: „Egy egészségesebb és környezetkímélőbb étrendre való áttérés jelentősen csökkentené az élelmiszerellátás sebezhetőségét. Egy ilyen étrend csak az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban önmagában helyettesíthetné szinte az összes, háború miatti oroszországi és ukrajnai termelési veszteséget, import kiesést.” – foglalta össze a Nature Food kutatási eredményeit korábban Szabó Amanda Imola éghajlatkutató, az ELTE doktorandusza.
Rengeteg okunk van arra, hogy újragondoljuk táplálkozási szokásainkat, azonban a MIT Media Lab friss kutatási eredménye is mutatja, hogy érdemes változatos eszköztárral közelíteni ehhez a kérdéshez.
