Hogyan hatnak a COVID-19 válság miatti gazdaságélénkítő csomagok az éghajlatvédelmi törekvésekre?

Klímavédelem szempontjából a 2019-es év vegyes eredményeket hozott, de mindenekfelett azt a várva várt fordulatot, hogy az energiaiparból származó üvegházgáz-kibocsátások csökkenni kezdtek a G20-országcsoportban. Ezzel összhangban a megújuló energiaforrások részaránya a villamosenergia-termelésben stabilan növekedett a G20-ak többségében, sőt a COVID-19 válság ellenére is tovább növekszik 2020-ban. Kutatók azonban arra figyelmeztetnek, hogy a fosszilis iparágak feltétlen támogatásával a kormányok gazdaságélénkítő intézkedései visszafelé sülhetnek el, vagyis ahelyett, hogy megerősítenék a COVID-19 előtti pozitív tendenciákat, azokat visszafoghatják, sőt visszafordíthatják. A COVID-19 válságból való kilábalás kitűnő lehetőséget nyújt arra, hogy a klímavédelmi törekvésekkel összhangban egy fenntarthatóbb és alacsony szén-dioxid-kibocsátású pályára állítsuk a gazdaságot, ami lehetővé tenné a Párizsi Megállapodásban foglalt célokhoz való közeledést is. A G20-ak éghajlatvédelmi tevékenységeit évente értékelő Climate Transparency Jelentés legfrissebb száma ezúttal nemcsak az országok előző évi teljesítményét vizsgálta, hanem azt is elemezte, mennyire zöld az országok gazdaságösztönző politikája. Ennek legfontosabb elemeit infografikán mutatjuk be.
Hogyan hatnak a COVID-19 válság miatti gazdaságélénkítő csomagok az éghajlatvédelmi törekvésekre?

Ahogy arra a Climate Transparency Jelentés is felhívta a figyelmet, a G20-ak klímavédelmi tevékenysége és vállalásai továbbra sem elegendőek ahhoz, hogy a Párizsi Megállapodásban kitűzött célokat teljesítsék, és a világ jelenleg a 1,5 Celsius-fokos globális melegedés meghaladása felé tart. Korábbi cikksorozatunkban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) jelentése alapján bemutattuk, hogy a 1,5 Celsius-fokos globális melegedésnek milyen súlyos következményei lehetnek a földi rendszerek, ökoszisztémák és az ezektől szorosan függő emberi társadalom számára. A 2020-as évet domináló COVID-19 világjárvány ráébresztette a társadalom szélesebb rétegeit arra, hogy mennyire sérülékeny a jelenlegi társadalmi-gazdasági berendezkedés a nem várt természeti csapásokkal szemben, s mennyire fontos az, hogy az érintetlen természetes élőhelyeket megóvjuk, a már gazdálkodásba vont területekkel pedig fenntarthatóbban és tudatosabban bánjunk.

Kapcsolódó cikkMiért nagyon nem mindegy, hogy 1,5 foknál többet fog-e melegedni a Föld. 10 tény, amit tudnod kell a legutóbbi IPCC jelentésrőlMit jelentene a világ számára egy 1,5 °C-os és egy 2 °C-os globális melegedés? Milyen megoldási lehetőségekkel számolhatunk? Mi 10 pontban összefoglaljuk, mi mindent érdemes tudni az IPCC Külön Jelentéséből.

Ahhoz, hogy a járvány okozta egészségügyi, gazdasági és társadalmi válságból minél hamarabb kilábaljunk, az országok különböző gazdaságélénkítő csomagokat dolgoznak ki. Ahogy láthattuk az infografikán, a G20-országok közül legalább 19 úgy döntött, hogy plusz pénzügyi támogatást nyújt a hazai olaj-, szén- és/vagy gáziparágaknak, és 14 ország segítette ki nemzeti légitársaságait anélkül, hogy azt környezeti-éghajlati feltételekhez kötötte volna. Csupán négy G20-ország nyújtott több támogatást a zöld ágazatok számára, mint a fosszilis energia vagy más kibocsátásigényes iparágaknak.

Számos nemzetközi szervezet, szakértőcsoportok és orvosok érvelnek amellett, hogy ezeknek az átfogó gazdasági-társadalmi intézkedéseknek a klímaválságot is figyelembe kell venniük, vagyis a gazdaság ösztönzését összhangba kell hozni a hosszútávú éghajlati és fenntarthatósági célokkal. Ahogy arról korábbi cikkeinkben írtunk itt és itt, a zöld gazdasági megújulás nemcsak több zöld munkahelyet, tiszta energiát és egészségesebb környezetet teremtene, de az épületállomány energetikai korszerűsítése révén még a háztartások és középületek költségvetésének is jót tenne. Az elkövetkező hónapok politikai-gazdasági döntésein múlik, hogy melyik utat választjuk.

Kapcsolódó cikkHogyan tegyük klímabaráttá a COVID-válság utáni hazai gazdaságösztönzést?Hogyan használhatjuk a COVID-válság hosszútávú gazdasági hatásai elleni fellépést arra, hogy egyben segítsük a fellépést egy, annál sokkal általánosabb vészhelyzet, a klímaváltozás ellen?


A Climate Transparency Jelentés (korábban „Brown to Green Report”) a világ legátfogóbb éves áttekintése a G20-országok éghajlatvédelmi tevékenységéről és a nettó nulla kibocsátású gazdaság felé vezető útjukról. Az évente kiadott jelentés a G20-országokban működő 14 think tank és NGO közreműködésével készül. A független, mélyreható értékelés nemzetközileg elismert adatbázisokra – mint például az OECD, a Világbank, a CAT és az IEA –, valamint vezető globális szakértők kvalitatív adataira támaszkodik.

Lehoczky Annamária

Lehoczky Annamária

Éghajlatkutató, szabadúszó környezeti szakújságíró és a Másfél fok állandó szerzője. Doktori (PhD) fokozatát az éghajlatváltozás kutatásában szerezte.

Megtalálsz minket a Facebookon és az Instagramon is!