Tippek. Így szervezz zöld napot az iskoládban! Egy jó gyakorlat Tatáról

Nem a gyerekek okozták a mostani környezeti-éghajlati válságot, azonban őket is ugyanolyan keményen, ha nem fájdalmasabban érinti a jövőben. Hála a Fridays For Future mozgalomnak, és a fiatalokban amúgy is meglévő nyitottságnak a környezet- és éghajlatvédelem iránt, egyre több iskolás ismeri fel, hogy mi a felelőssége abban, hogy milyen jövő vár rá. A felnőttek nélkül egészen biztos nem fog menni a globális klímaválság megoldása, de lehet, hogy pont a gyerekek lesznek azok, akik végre rádöbbentik az idősebb generációt arra, hogy azonnal cselekednünk kell.
Tippek. Így szervezz zöld napot az iskoládban! Egy jó gyakorlat Tatáról

Utólag is szeretnénk megköszönni Magyar Csabáné tanárnőnek, hogy meghívott minket az április 26-ai zöld napra, hogy három egymást követő előadást tartsunk a gimnázium majd 500 diákjának. Az alábbiakban a főszervezővel, Véber Nórával készült interjúnkat olvashatjátok.

Másfél fok: Honnan jött a Zöld nap ötlete?

Véber Nóra: A Zöld nap ötlete egy hétfői fizika órán fogalmazódott meg bennem, amikor Magyar Csabáné tanárnő megkérdezte tőlünk, hogy tudjuk-e mi zajlik jelenleg a világban. Mi akkor hirtelen nem tudtuk, hogy mire gondol. De aztán az egyik csoporttársam rávágta, hogy a tüntetésekre és a svéd aktivista diáklányra [Greta Thunberg – szerk.] gondol a tanárnő. Ekkor én még nem tudtam, hogy miről van szó, de az óra végére megfogalmazódott bennem, hogy tenni szeretnék valamit én is a klímaváltozás megfékezéséért. Egy programot kellene szervezni az iskolában, ami megmozgatja a diáktársaimat és tudatosítja bennük ennek a témának a fontosságát. Először jött a tüntetés ötlete, de azt elvetettem, mert nem tudtam, hogy a tanári kar hogyan kezelné ezt. Így a barátaimnak mesélve az órai történéseket, eszembe jutott, hogy lehetne egy olyan nap, amikor interaktív előadások segítségével foglalnánk össze ezt az igencsak tág és komoly témát, de a különlegessége az lenne, hogy most nem a tanárok és a felnőttek beszélnének, hanem a barátaink/ diáktársaink.

Másfél fok: Hogy viszonyult az ötlethez az iskola vezetősége, a tanári kar?

Nóra: Miután kialakult a fejemben egy vázlat, hogy mikor, hol és hogyan tudnánk kivitelezni ezt a napot, a tervvel megkerestem a tanárnőt, hogy mondja el a véleményét, és hogy szerinte egyáltalán lehetséges-e a megvalósítás. Ő nagyon örült az ötletnek, egyeztetett az igazgatónővel, aki azonnal támogatásáról biztosított bennünket és három tanítási órát ajánlott fel. Tanáraim közül néhányan először kétkedéssel fogadták az ötletet, de később ők is elismeréssel nyilatkoztak a programról. Több tanárunk pedig aktívan segített is az előkészítésben.

A tatai zöld nap szervezőinek tanácsai, hogy hogyan kezdj neki a saját iskoládban!

Másfél fok: Hogy zajlottak az előkészületek?

Nóra: Az iskolai és a kollégiumi diákönkormányzatban is elmeséltük az ötletet. Álmaimban sem gondoltam volna, hogy ennyi érdeklődőre és segítőre fogok találni. Rengeteg diáktársamról kiderült, hogy őket is foglalkoztatja a környezetvédelem és a klímaváltozás. Ennek persze egyrészt az volt az oka, hogy a tanárnő minden osztályában beszélgetett ezekről a kérdésekről a diákokkal, ezért sokan örültek a lehetőségnek, hogy tehetnek valami fontosat. Alakítottunk egy „Zöld Kör” nevű csoportot és a szünetekben ötleteltünk, hogy kihez milyen téma áll a legközelebb és milyen érdekes foglalkozást tudnánk hozzá kitalálni. Mindehhez a tanárnő ajánlott nekünk internetes anyagokat és a részletek kidolgozásában is segített.

Másfél fok: Mik voltak a szervezésnél a fő szempontok?

Nóra: Az egyik szempont az volt, hogy minél több társunkat meg tudjunk szólítani úgy, hogy hiteles információkat adunk át érdekes és élvezetes formában. Másrészt nagyon fontosnak tartottuk, hogy minden témához tartozzanak a mindennapokban hasznosítható ötletek is.

Ezekre is szükséged lesz. Tippek Tatáról

Másfél fok: Miért fontos számodra/számotokra a környezetvédelem/éghajlatvédelem?

Nóra: Mert rá kellett döbbennünk arra, hogy ha nem változtatunk a pazarló, nemtörődöm életmódunkon, akkor rengeteg különleges és szép hely, valamint állat- és növényfaj fog eltűnni, és ez a folyamat az emberi létezést is veszélyezteti. Úgy érezzük, mi vagyunk az a generáció, akinek ezt a hatalmas problémát orvosolnia kell.

Másfél fok: Hányan vettek végül rajta részt és hogy nézett ki a program?

Nóra: Az iskola minden diákja részt vett, hiszen egy pénteki nap 3-4-5. tanítási órájában zajlott a program, melynek logisztikáját a tanárnő vállalta. A 21 osztályt három csoportba osztotta. Az egyik csoport a Másfél fok tagjainak ismeretterjesztő előadását hallgatta meg a díszteremben. A másik két csoportot 14 osztályteremben diáktársaink várták filmekkel, csoportmunkával, beszélgetéssel, fizika és kémia kísérlettel. A csoportok óránként új helyszínekre mentek, így mindenki három különböző témájú és jellegű programon vehetett részt.

Másfél fok: Milyen témák kerültek elő a foglalkozásokon?

Nóra: Igyekeztünk nagyon sokféle témát érinteni. Beszélgettünk a vegyszer és műanyagmentes háztartásról, a fenntartható divatról. A hatodik kihalási hullám címen többek között a rovarok fontosságáról és a méhecske hotelről volt szó. Volt activity és szabadulószoba hulladékokkal, pálmaolajjal, lábnyommal, túlfogyasztással kapcsolatos kérdésekkel, beszélgetés és játék az élelmiszer-vásárlási szokásokról, illetve a fesztiválok zöld ötleteiről, amiket mi is hasznosíthatunk. A napelemes mérések mellett a passzív és az aktív házak lényegét is megismerhettük. Két helyszínen a 10-15 perces filmek után mindennapi praktikák kerültek elő: házi készítésű viaszos vászon, sminklemosó, szatyor. A vizes téma végén volt vízkóstolás is, ahol mindig a csapvíz lett a győztes. És a főszereplő, a légkör vékonyságát modellel érzékeltettük, egy kísérlettel pedig azt, hogy a szén-dioxid tényleg sokkal jobban melegszik. Ennek részletes leírása itt található.

Másfél fok: Milyen visszajelzések érkeztek a Zöld nap után? Lesz folytatás?

Nóra: Nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk diákoktól és tanároktól egyaránt, és ami igazán jó, hogy tippeket is, hogy hogyan lehetne még jobb. Ugyanis IGEN, kifejezetten szeretnénk folytatást. A 11 különböző foglalkozásból egy–egy osztály most csak kettőn tudott részt venni, ezért gyakorlatilag már készen is van a következő Zöld nap programja. Azt gondoljuk, hogy a foglalkozások az osztályfőnöki órákon is megállnák a helyüket, bízunk benne, hogy erre is kapunk majd lehetőséget.
Az a célunk, hogy a Zöld Kör és a Zöld nap hagyománnyá váljon az iskolánkban, hiszen ezalatt a három hét alatt, amíg készültünk, rengeteget tanultunk egymástól, és sok további ötlet és feladat is felmerült. Ilyen például a Kreatív szakkör, ahol segíthetünk egymásnak megunt ruháink átalakításában, ajándéktárgyak készítésében. Tervezzük azt is, hogy a jövőben az iskolaújságunknak állandó zöld rovata is lesz.

Másfél fok: Sikerült elérni valami változást az iskola (diákok, tanárok) gondolkozásában?

Nóra: Igen, szerintem sikerült! Ennek egyik legszembetűnőbb jele az, hogy megszaporodtak a kulacsok az iskolában és egyre kevesebb PET palackos üdítőt látok. De olyanról is tudok, akik elkérték a tanárnő által készített linkgyűjteményt, amiből mi is készültünk, vagy éppen az autót biciklire cserélték reggelente. Jó néhányan voltunk már Fridays for Future tüntetésen is, sőt szerveztünk is egyet Tatán. Elértük azt is, hogy az őszi diákkirályválasztási kampányunk zöldítéséről is egyeztetnek már az osztályok: a hagyományok ésszerű megváltoztatásával, új ötletek megvalósításával talán kevesebb szeméttel jár majd ez a háromnapos buli.

Végül is azt mondhatom, hogy nagyon eredményes és hasznos programsorozatot, közös gondolkodást tudtunk elkezdeni a tatai Eötvös gimiben és izgatottan várom a folytatást.

Szívből gratulálunk a szervezőknek, tényleg csoda volt látni, hogy mi történt Tatán. Kívánjuk, hogy egyre több ilyen nap legyen az ország összes iskolájában.

Vigh Péter

Vigh Péter

A Másfél fok projektmenedzsere, szerkesztője. Egykori LIFE éghajlat-politikai tanácsadó, az irodalom- és kultúratudományok doktora (PhD).

Megtalálsz minket a Facebookon és az Instagramon is!