2015. december 12. sorsfordító dátum a nemzetközi klímapolitikában. Ezen a napon jött létre 194 ország között a Párizsi Megállapodás, mely új alapokra helyezte a nemzetközi együttműködést a klímaváltozással kapcsolatban. Idén 5 éves a Megállapodás, amit átfogó cikkben értékelünk, hogy hol tartunk most és mi várható.
Nem süt mindig a nap és nem fúj mindig a szél, de többek között a tárolási megoldások fejlődésével, többféle megújuló forrás együttes használatával, országok hálózatainak jobb összekapcsolásával elérhető egyszerre a tisztább villamos energia és az energiabiztonság is.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2020. évi jelentése szerint, ugyan az elmúlt évtizedben javult a levegőminőség Európában, még mindig szinte minden európai szenved a légszennyezéstől. A jelentés értékeli a COVID-19 és a levegőminőség közötti összefüggéseket is.
2020 szeptemberében megtartották az első, klímaváltozással foglalkozó közösségi gyűlést Budapesten. Elegendő pár tucat véletlenszerűen kiválasztott állampolgár bölcsessége egy ilyen összetett probléma megoldására, és modellül szolgálhat-e Budapest példája Magyarországon?
A Climate Transparency Jelentés legfrissebb száma a G20-országok klímavédelmi teljesítménye mellett azt is vizsgálta, mennyire zöld az országok COVID-19 válság miatti gazdaságösztönző politikája. Infografikán megmutatjuk.
Jelenlegi tudásunk szerint a demokrata párti Joe Biden legyőzte a hivatalban lévő Donald Trumpot. Mit tehet hivatalba lépése után az elnök akár a Kongresszus támogatása nélkül saját jogkörben eljárva a klímavédelem területén? 10 pontos ajánlást készített a Watson Intézet a leendő elnöknek.
Az éghajlatváltozás miatt eltűnő hótakaró új kihívások elé állítja a helyi közösségeket, melyek mind kulturálisan, mind gazdaságilag szorosan kötődnek a havas tájhoz és az általa fenntartott ivóvízforrásokhoz, vízenergiához és síturizmushoz.
Az ENSZ Biodiverzitással és Ökoszisztéma Szolgáltatásokkal kapcsolatos Kormányközi Platform legújabb jelentésében hangsúlyozza, hogy a jelenlegihez hasonló világjárványok egyre gyakrabban fordulhatnak majd elő, amire a biodiverzitás csökkenése és az éghajlatváltozás csak ráerősít. A megfékezés helyett a megelőzés minden szempontból kifizetődőbb lenne.
Jelenleg az elmúlt 66 millió év leghidegebb klímaállapotában vagyunk. A kutatók szerint azonban ha ilyen ütemben változtatjuk bolygónk éghajlatát, akkor földtörténeti léptékben mérve drámaian rövid idő, csupán pár évszázad alatt átbillenthetjük az éghajlatot a jegesből a forróba. Kérdés, hogy ehhez mennyire képes alkalmazkodni a földi élővilág.
A „zöldgazdaság” gyűjtőfogalma alatt mindazon gazdasági tevékenységeket értjük, amelyek a környezeti fenntarthatóság elveinek érvényesítésével valósulnak meg. Ennek kulcselemei a karbonsemlegesség és a körforgásos gazdaság. Ebben az összefoglalóban rendszerezzük a témában született cikkeinket.
Hogyan befolyásolja az emberiség a vegetációtüzeket, azok pedig az éghajlatot? Milyen adatokból, milyen információt szerezhetünk a tüzekről? Milyen változások figyelhetők meg napjainkban, és mik a kilátások a jövőben?
A 94 éves Sir David Attenborough kétségkívül a világ legismertebb természetfilmese. Életművének kvázi lezárásaként az „Egy élet a bolygónkon” c. filmjében Attenborough nem kevesebbet állít, mint hogy az emberiség elpusztította a földi édenkertet, amit örökölt. Szerencsére azonban megoldások is vannak a problémáinkra.
