Az éghajlat a mellett, hogy egy tudományosan mérhető és vizsgálható jelenség, egyben társadalmi konstrukció is, és az emberiség a történelem során már nagyon sokféleképpen viszonyult hozzá. Fogalomtörténeti elemzés.
Merre tartanak a klímatárgyalások és mit tesznek a nagykibocsátók? Mi az Európai Unió álláspontja és mit gondolnak a szakértők a kelet-európai irányról? Összességében mit várhatunk a klímacsúcstól?
De mik azok a(z önkéntes) karbonsemlegesítő megoldások? Mire jók? Hogyan éljünk velük?
Chile a zavargások miatt visszamondta, ezért Madridban tartják az ENSZ 25. klímacsúcsát (COP 25). A december 2-án kezdődő csúcs fő tétje, hogy az országok növelik-e az éghajlatvédelmi vállalásaikat, hiszen a jelenlegi trendek mellett a század végére a 3-4 Celsius-fokot is meghaladhatja a globális felmelegedés. A Másfélfok cikke az indexen.
Nemrég jelent meg az ENSZ Környezetvédelmi Programjának emissziós jelentése, amelynek az értelmezése során újra felmerül a sajtó morális felelőssége a klímaváltozás kommunikációját illetően.
Rövid szakmai tájékoztató a nemzeti klímakonzultáció kitöltéséhez. A cikkben található szakmai javaslatok csak a mi véleményünket tükrözik, mindenki saját meglátása szerint válaszolja meg a kérdéseket.
A műanyag mindenhol ott van. A lakásodban, az utcán, az óceán legmélyebb pontján és még az űrben is. Ebben a cikkben utánajárunk, milyen hatást gyakorol ez a roppant mennyiségű műanyag az éghajlatra, s hogyan lehetne környezeti hatását csökkenteni?
2019. november 5-én az újonnan összeülő budapesti fővárosi közgyűlés elfogadta Karácsony Gergely főpolgármester határozati javaslatát, és ellenszavazat nélkül klímavészhelyzetet hirdetett a magyar fővárosban. Hogyan tovább Budapest és Magyarország?
Magyarország a közhiedelemmel ellentétben nem vízben bővelkedő, hanem inkább a szélsőségektől, árvíztől, belvíztől, aszálytól szenvedő ország. Az éghajlatváltozás szélsőségeire úgy tudunk felkészülni, ha a víz visszatartását tesszük vízgazdálkodásunk prioritásává és ehhez alakítjuk a területhasználatot is.
Egyre többször hallhatjuk, hogy megtalálták a környezeti- és éghajlati válság elleni igazi csodaszert. Legyen az épp a faültetés, a vegán étrend vagy a szén-dioxid kivonása a légkörből, egy közös mindegyikben: a klímaválságot nem lehet varázsütésre megoldani.
Ahhoz, hogy egy hosszútávon fenntartható és igazságos társadalmi-gazdasági berendezkedésre álljunk át, a globális klímaváltozás megfékezése mellett elengedhetetlen, hogy számoljunk más fenntarthatósági szempontokkal is.
A terület, amely az emberek egészségéért felel, jelentős szerepet vállal az éghajlatváltozás fokozásában és meghatározó szereplő lehet a figyelemkeltés tekintetében is.
