Egy kis összesítő az eligazodáshoz – mi mindenről írtunk eddig?
Fontos-e, hogy a hírekben az időjárásról vagy az éghajlatról beszélnek, vagy esetleg felcserélhető a kettő? Noha ugyanazon változókról (például hőmérséklet, csapadék, szél) eshet szó mindkét esetben, nem árt tudni, hogy a vizsgált időtáv nagyon is más. Sok-e 7 °C-os változás? Mi köze a légkörnek az úszómedencéhez? Mindezekre fény derül „Mi a különbség éghajlat és időjárás között?” című cikkünkben.
Kapcsolódó cikkMi a különbség éghajlat és időjárás között?Mi a különbség éghajlat és időjárás között? Ebben a cikkben egy medencében úszó alak példáján keresztül magyarázzuk el, hogy mi a különbség a két fogalom között, s miért nagyon fontos ezt világosan látni, amikor éghajlatváltozásról beszélünk.
Kapcsolódó cikkÉghajlatváltozás vs. extrém havazás – avagy mi az, amit még Donald Trump sem értHogy került az elmúlt télen sarkvidéki időjárás az amerikai közép-nyugatra? Donald Trump úgy gondolta, hogy mi sem bizonyítaná jobban, hogy nincs globális felmelegedés, mint a sarkvidéki tél az Egyesült Államok egyes területein. Pedig épp a globális felmelegedés miatt van extrém hideg az országában. Ismerkedjünk meg az északi futóáramlással, gyermekkori nevén poláris jet streammel
Már meg tudod fogalmazni, mit értünk éghajlatváltozás alatt. De egymás szinonimája-e a globális felmelegedés és a globális éghajlatváltozás? Fel tudnád-e sorolni, melyek azok a folyamatok, amelyek befolyásolják a Föld éghajlatát? Olvass tovább, a témáról röviden itt írunk.
Kapcsolódó cikkGlobális felmelegedés vs. globális éghajlatváltozásHol globális felmelegedésről, hol éghajlatváltozásról hallhatunk a hírekben, vagy olvashatunk épp itt, a Másfél fok oldalán. Itt az ideje hát tisztázni, mi a különbség a kettő között.
A felsorolt folyamatok egyike az üvegházhatás. Szükségünk van-e rá? Ugyan egyszerűsítve legtöbbször a szén-dioxidról beszélünk, nézzük, milyen más üvegházgázok vannak, és hogyan kerülnek a légkörbe. Továbbá: gondoltad volna, hogy a vízgőz a legjelentősebb üvegházgáz? (Nem árt különbséget tenni természetes és antropogén üvegházhatás között, ahogyan tesszük mi is cikkünkben.)
Kapcsolódó cikkMit nevezünk üvegházhatású gázoknak és hogy kerülnek a légkörbe?Szinte már üvegházhatás folyik a csapból is és minden cselekedetünk üvegházhatású gázkibocsátást eredményez ami tovább fokozza az éghajlatváltozást. De mik is ezek a gázok és mi ez a hatás amiről mindenki beszél? Üvegházhatás az alapoktól a Holnapelőtt csapatától.
Kapcsolódó cikkMiért nem érdemes ma azzal érvelni, hogy a múltban is volt drasztikus változás a légkör összetételében?Szinte minden társaságban, ahol előkerül az éghajlatváltozás, lesz valaki akiben élénken élnek még a gimnáziumi és egyetemi földtörténeti tanulmányok. Ő lesz aki majd közli, hogy eddig is volt éghajlatváltozás, ugyan mire ez a nagy hírverés? Lássuk csak, miben is más a jelen éghajlatváltozás?
Kapcsolódó cikkA metánnal kapcsolatos kérdőjelek az éghajlatkutatásban I. – természetes forrásokA metán kevéssé közismert természetes és antropogén forrásait körbejáró kétrészes cikksorozatunk első része, melyben megismerkedünk a permafroszt és a metán-hidrát fogalmával.
Kapcsolódó cikkA metánnal kapcsolatos kérdőjelek az éghajlatkutatásban II. - antropogén forrásokA metán kevéssé közismert természetes és antropogén forrásait körbejáró kétrészes cikksorozatunk második része, melyben megismerkedünk a földgázkitermeléshez köthető metánkibocsátással.
Ha már antropogén üvegházhatás – tisztában vagy azzal, nagyságrendileg mennyi szén-dioxid (illetve metán stb.) van a légkörben? Hogy a mértékegységük ppm (ppb), és így millió (milliárd) részecske között találunk mindössze néhány száz darabot? Miért foglalkozunk egyáltalán velük, miért nem hanyagolhatjuk el hatásukat? Olvass utána itt!
Kapcsolódó cikkLégköri nyomgázok – elhanyagolhatjuk-e őket és hatásukat?Fontosak-e a légköri nyomgázok? Mi a ppm, ppb mértékegység jelentése és jelentősége? Hogyan kapcsolódik az egész az éghajlatváltozáshoz?
Hogyan alakul a szén-dioxid légköri koncentrációja annak kibocsátása következtében? Kell-e csökkentenünk szennyezőanyag-kibocsátásunkat? Miért nem elég, ha egyszerűen csak nem növeljük tovább? Mit nevezünk globális szénciklusnak? Ezekkel a kérdésekkel itt foglalkozunk. Bónusz: nézd meg, hogyan „lélegzik” a Föld, tudd meg, milyen módszerekkel határozható meg, mekkora arányban járultak hozzá a fosszilis tüzelőanyagok a jelenlegi légköri szén-dioxid koncentrációhoz.
Kapcsolódó cikkA szén-dioxid nem vész el, csak átalakul - Globális szénciklusA szén-dioxid kibocsátás hatása a légköri koncentrációra – avagy elegendő-e, ha a jelenlegi szinten tartjuk szennyezőanyag-kibocsátásunkat?
A fenti írásokban hangsúlyosan esik szó szennyezőanyag-kibocsátásról, üvegházhatásról, a Föld éghajlati rendszere azonban sokkal összetettebb: egy ponton belepiszkálva sok-sok kölcsönhatási mechanizmus „fogaskerekeit” mozgatjuk meg, egy egész gépezetet hozunk működésbe. Visszacsatolások indulnak meg, melyek lehetnek pozitívak (az eredeti beavatkozás hatását fokozók), vagy negatívak (ekkor a vizsgált rendszer megpróbál visszakerülni a kiindulási állapotba). Közülük néhányat ezekben a cikkekben vázolunk fel. Érthető már, miért nem mindegy, hogy jég- vagy vízfelszín borítja a távoli sarkvidéket?
Kapcsolódó cikkAz emberi eredetű éghajlatváltozást fokozó természetes folyamatok – az éghajlati rendszer visszacsatolásaiMiért fontos, hogy 1,5-2 fok alatt tartsuk a Föld átlag hőmérsékletének az emelkedését? Mert visszafordíthatatlan károkat okozott és okoz majd a változás. És ha tovább bolygatjuk a természetet, olyan dominó effektusok fognak elindulni és egyre erősödni, ami már csak nagyon nehezen, vagy az is lehet, hogy egyáltalán nem tudnánk enyhíteni az éghajlatváltozás hatását. Ismerkedjünk meg a visszacsatolási folyamatokkal!
Kapcsolódó cikkA globális felmelegedés hatása a leghidegebb kontinensre. Az Antarktisz szerepe a globális éghajlati rendszerbenAntarktisz, a távoli, fagyos földrész. Sokáig még létezésében is kételkedtek, most meg azt állítják, ránk is hatással lesz a jövője. Vajon valóban annyira fagyos, mint gondoljuk? Olvadhat-e a jege? Egyáltalán, hogyan lehet hatással ránk?
Kapcsolódó cikkAz éghajlatváltozás "mellékhatásai": a tengervíz és a csapadékvíz savasodásaA földi éghajlat egyik legnagyobb alakítója az óceánok. Az éghajlatváltozás ezekre az "alvó óriásokra" is hatással van, többek között azzal, hogy savasodásnak indultak. De mit is jelent ez pontosan?
A „klímacsíkok” kétezer évet felölelő verziója segít perspektívába helyezni az utóbbi évtizedekben tapasztalt egyre gyorsuló ütemű globális felmelegedést.
Kapcsolódó cikk2000 év éghajlata, ahogy azt még soha nem láttadEd Hawkins klímatudós elkészítette a mára emblematikussá vált „klímacsíkok” kétezer évet felölelő verzióját, ami segít perspektívába helyezni az utóbbi évtizedekben tapasztalt egyre gyorsuló ütemű globális felmelegedést. Tartsatok velünk egy rövid időutazásra!
Mindezek után nincs más hátra, mint hogy megtudjuk, mi vár ránk a jövőben. Na de honnan tudjuk? Milyen adatokat, tudományos módszereket használnak ennek felderítésére?
Kapcsolódó cikkHogyan működnek az éghajlati modellek? Klímaváltozás emelt szinten, szuperszámítógépekkelMi az éghajlati modell? Hogyan néz ki? Mit csinál? Minden, amit tudni akartál a klímamodellekről, de sose merted megkérdezni.
Kapcsolódó cikkMiért bízhatunk a klímamodellek jövőképeiben?Az elmúlt mintegy ötven évben kutatók éghajlati modellek generációit készítették el, hogy megmutassák, hogyan fog alakulni a Föld éghajlata. Kritikusaik gyakran megkérdőjelezik ezek érvényességét. Nézzük, hogyan érvelnek a modellek és azok eredményei mellett tanulmányukban Zeke Hausfather éghajlatkutató és munkatársai!
A modellek bemeneti adatként méréseket igényelnek – a hegyhátsáli üvegházgáz megfigyelő állomást itt mutatjuk be.
Kapcsolódó cikkToronymagasan az éghajlatváltozás megértéséért. Bemutatjuk a világszinten is jelentős hegyhátsáli üvegházgáz megfigyelőállomástKevesen tudják, hogy Magyarországon található a világ második, kifejezetten üvegházhatású gázok mérésére létrehozott, kontinentális magas tornyos mérőállomása. Utazzunk el egy kicsit Vas megyébe, az osztrák határhoz, Hegyhátsálra.
Végezetül: hogyan jutottunk el idáig (már ami a környezetet és az éghajlatot illeti)? Nézzük meg ezt energiafogyasztási és hulladékgazdálkodási szokásaink szempontjából itt.
Kapcsolódó cikkAz emberiség energiafelhasználásának nagyon rövid története – mit is jelent ez a jövőnkre nézve?Honnan származik az energia? Mekkora energiát vagyunk képesek mi magunk előállítani? Hogyan aránylik mindehhez a felhasznált energia mennyisége? Mit jelent ez a jövőnkre nézve?
Kapcsolódó cikkTudatos hulladékgazdálkodással a klíma- és ökológiai válság ellen – első részHulladékkezeléssel kapcsolatos döntéseink saját és környezetünk életét is befolyásolják. De tisztában vagyunk-e egyáltalán a lehetőségekkel és úgy általában, hogy mi történik a hulladékkal, miután elviszi a kukásautó?
Kapcsolódó cikkTudatos hulladékgazdálkodással a klíma- és ökológiai válság ellen – második részEgyre több termék eladását lehet emelni azzal, ha valamiképp az újrahasznosítás és ezáltal környezettudatosság zászlaja alatt hirdetik. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos cikksorozatunk folytatásában végigjárjuk, hogyan is zajlik az újrahasznosítás, és mi az, amit egyáltalán szelektíven lehet gyűjteni és újra lehet hasznosítani.
Néhány ötletet arra vonatkozóan, hogy mit tegyünk, mit tehetünk, a Tippek blokkunkban találhatsz. Eddig megjelent összes írásunkat ide kattintva listázhatod ki, de használhatod keresőnket is.
Jó tájékozódást kívánunk!
