Globális éghajlatváltozás – az alapok

Megtaláltad oldalunkat. Szeretnéd érteni a téged körülvevő világot, érdeklődő vagy az éghajlati krízis, elkötelezett a környezet védelme iránt. Egyes fogalmakkal kapcsolatban azonban segítségre szorulsz, vagy csak felelevenítenéd tudásod, netán érdeklődő laikusoknak mutatnál utat a téma hívószavainak tengerében? Jó helyen jársz, itt az alapokkal kezdjük! A gyakran használt, fontosabb fogalmak magyarázatát megtalálod folyamatosan bővülő szótárunkban is.
Globális éghajlatváltozás – az alapok

Egy kis összesítő az eligazodáshoz – mi mindenről írtunk eddig?

Fontos-e, hogy a hírekben az időjárásról vagy az éghajlatról beszélnek, vagy esetleg felcserélhető a kettő? Noha ugyanazon változókról (például hőmérséklet, csapadék, szél) eshet szó mindkét esetben, nem árt tudni, hogy a vizsgált időtáv nagyon is más. Sok-e 7 °C-os változás? Mi köze a légkörnek az úszómedencéhez? Mindezekre fény derül „Mi a különbség éghajlat és időjárás között?” című cikkünkben.

Kapcsolódó cikkMi a különbség éghajlat és időjárás között?Mi a különbség éghajlat és időjárás között? Ebben a cikkben egy medencében úszó alak példáján keresztül magyarázzuk el, hogy mi a különbség a két fogalom között, s miért nagyon fontos ezt világosan látni, amikor éghajlatváltozásról beszélünk.

Már meg tudod fogalmazni, mit értünk éghajlatváltozás alatt. De egymás szinonimája-e a globális felmelegedés és a globális éghajlatváltozás? Fel tudnád-e sorolni, melyek azok a folyamatok, amelyek befolyásolják a Föld éghajlatát? Olvass tovább, a témáról röviden itt írunk.

Kapcsolódó cikkGlobális felmelegedés vs. globális éghajlatváltozásHol globális felmelegedésről, hol éghajlatváltozásról hallhatunk a hírekben, vagy olvashatunk épp itt, a Holnapelőtt oldalán. Itt az ideje hát tisztázni, mi a különbség a kettő között.

A felsorolt folyamatok egyike az üvegházhatás. Szükségünk van-e rá? Ugyan egyszerűsítve legtöbbször a szén-dioxidról beszélünk, nézzük, milyen más üvegházgázok vannak, és hogyan kerülnek a légkörbe. Továbbá: gondoltad volna, hogy a vízgőz a legjelentősebb üvegházgáz? (Nem árt különbséget tenni természetes és antropogén üvegházhatás között, ahogyan tesszük mi is cikkünkben.)

Kapcsolódó cikkMit nevezünk üvegházhatású gázoknak és hogy kerülnek a légkörbe?Szinte már üvegházhatás folyik a csapból is és minden cselekedetünk üvegházhatású gázkibocsátást eredményez ami tovább fokozza az éghajlatváltozást. De mik is ezek a gázok és mi ez a hatás amiről mindenki beszél? Üvegházhatás az alapoktól a Holnapelőtt csapatától.

Ha már antropogén üvegházhatás – tisztában vagy azzal, nagyságrendileg mennyi szén-dioxid (illetve metán stb.) van a légkörben? Hogy a mértékegységük ppm (ppb), és így millió (milliárd) részecske között találunk mindössze néhány száz darabot? Miért foglalkozunk egyáltalán velük, miért nem hanyagolhatjuk el hatásukat? Olvass utána itt!

Kapcsolódó cikkLégköri nyomgázok – elhanyagolhatjuk-e őket és hatásukat?Fontosak-e a légköri nyomgázok? Mi a ppm, ppb mértékegység jelentése és jelentősége? Hogyan kapcsolódik az egész az éghajlatváltozáshoz?

Hogyan alakul a szén-dioxid légköri koncentrációja annak kibocsátása következtében? Kell-e csökkentenünk szennyezőanyag-kibocsátásunkat? Miért nem elég, ha egyszerűen csak nem növeljük tovább? Mit nevezünk globális szénciklusnak? Ezekkel a kérdésekkel itt foglalkozunk. Bónusz: nézd meg, hogyan „lélegzik” a Föld, tudd meg, milyen módszerekkel határozható meg, mekkora arányban járultak hozzá a fosszilis tüzelőanyagok a jelenlegi légköri szén-dioxid koncentrációhoz.

Kapcsolódó cikkA szén-dioxid nem vész el, csak átalakul - Globális szénciklusA szén-dioxid kibocsátás hatása a légköri koncentrációra – avagy elegendő-e, ha a jelenlegi szinten tartjuk szennyezőanyag-kibocsátásunkat?

A fenti írásokban hangsúlyosan esik szó szennyezőanyag-kibocsátásról, üvegházhatásról, a Föld éghajlati rendszere azonban sokkal összetettebb: egy ponton belepiszkálva sok-sok kölcsönhatási mechanizmus „fogaskerekeit” mozgatjuk meg, egy egész gépezetet hozunk működésbe. Visszacsatolások indulnak meg, melyek lehetnek pozitívak (az eredeti beavatkozás hatását fokozók), vagy negatívak (ekkor a vizsgált rendszer megpróbál visszakerülni a kiindulási állapotba). Közülük néhányat ebben a cikkben vázolunk fel. Érthető már, miért nem mindegy, hogy jég- vagy vízfelszín borítja a távoli sarkvidéket?

Kapcsolódó cikkAz emberi eredetű éghajlatváltozást fokozó természetes folyamatok – az éghajlati rendszer visszacsatolásaiMiért fontos, hogy 1,5-2 fok alatt tartsuk a Föld átlag hőmérsékletének az emelkedését? Mert visszafordíthatatlan károkat okozott és okoz majd a változás. És ha tovább bolygatjuk a természetet, olyan dominó effektusok fognak elindulni és egyre erősödni, ami már csak nagyon nehezen, vagy az is lehet, hogy egyáltalán nem tudnánk enyhíteni az éghajlatváltozás hatását. Ismerkedjünk meg a visszacsatolási folyamatokkal!

Mindezek után nincs más hátra, mint hogy megtudjuk, mi vár ránk a jövőben. Na de honnan tudjuk? Milyen adatokat, tudományos módszereket használnak ennek felderítésére? Ezek közül szemezgetünk: az éghajlati modellek felépítési elveiről itt olvashatsz. A modellek bemeneti adatként méréseket igényelnek – a hegyhátsáli üvegházgáz megfigyelő állomást itt mutatjuk be.

Kapcsolódó cikkHogyan működnek az éghajlati modellek? Klímaváltozás emelt szinten, szuperszámítógépekkelMi az éghajlati modell? Hogyan néz ki? Mit csinál? Minden, amit tudni akartál a klímamodellekről, de sose merted megkérdezni.

Kapcsolódó cikkToronymagasan az éghajlatváltozás megértéséért. Bemutatjuk a világszinten is jelentős hegyhátsáli üvegházgáz megfigyelőállomástKevesen tudják, hogy Magyarországon található a világ második, kifejezetten üvegházhatású gázok mérésére létrehozott, kontinentális magas tornyos mérőállomása. Utazzunk el egy kicsit Vas megyébe, az osztrák határhoz, Hegyhátsálra.

Végezetül: hogyan jutottunk el idáig (már ami a környezetet és az éghajlatot illeti)? Nézzük meg ezt energiafogyasztási szokásaink szempontjából itt.

Kapcsolódó cikkAz emberiség energiafelhasználásának nagyon rövid története – mit is jelent ez a jövőnkre nézve?Honnan származik az energia? Mekkora energiát vagyunk képesek mi magunk előállítani? Hogyan aránylik mindehhez a felhasznált energia mennyisége? Mit jelent ez a jövőnkre nézve?

Néhány ötletet arra vonatkozóan, hogy mit tegyünk, mit tehetünk, a Tippek blokkunkban találhatsz. Eddig megjelent összes írásunkat ide kattintva listázhatod ki, de használhatod keresőnket is.

Jó tájékozódást kívánunk!

Pieczka Ildikó

Pieczka Ildikó

Meteorológus, a földtudományok doktora (PhD), az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének adjunktusa, a Másfél fok egyik állandó szerzője.

Megtalálsz minket a Facebookon és az Instagramon is!