Tavaly március közepén léptek először életbe itthon is a korlátozások, azóta pedig kisebb-nagyobb megszakításokkal a mindennapjaink részét képezik. A nyilvánvaló egészségügyi fenyegetésen túlmenően ez minket is jelentős kihívások elé állított és állít a mai napig. Ebben a cikkben összeszedjük, hogy hogyan próbáltunk meg fogást találni klímakommunikációs szempontból a világjárványon.
Miközben sokan oltásra várunk, elfelejtünk arról beszélni, hogy a jövő világjárványait sokkal jobban tudnánk kezelni, ha a megfékezés helyett a megelőzésre fektetnénk a hangsúlyt. Holott tudjuk azt, hogy van összefüggés a biológiai sokféleség és a természetes élőhelyek csökkenése, a globális felmelegedés erősödése és a világjárványok között. Erről bővebben itt írtunk:
Kapcsolódó cikkA COVID-nál sokkal durvább világjárványok jöhetnek, ha tovább romboljuk a biodiverzitást és az éghajlatotAz ENSZ Biodiverzitással és Ökoszisztéma Szolgáltatásokkal kapcsolatos Kormányközi Platform legújabb jelentésében hangsúlyozza, hogy a jelenlegihez hasonló világjárványok egyre gyakrabban fordulhatnak majd elő, amire a biodiverzitás csökkenése és az éghajlatváltozás csak ráerősít. A megfékezés helyett a megelőzés minden szempontból kifizetődőbb lenne.
Az elmúlt egy évben mi is próbáltunk kapcsolódni a COVID témaköréhez, hogy megértsük: miért van az, hogy egy ilyen esetben a világ kormányai képesek az azonnali, akár konfliktusos és népszerűtlen cselekvésre, míg a hosszú távon sokkal fenyegetőbb környezeti-éghajlati válság esetében továbbra is a halogatás, rosszabb esetben a relativizálás van terítéken. Az ELTE TTK kutatása megmutatta, hogy a „félelemrezsim” sokkal jobban működik a pandémiánál, mint a klímaváltozásnál:
Kapcsolódó cikkFélelemrezsim a fejünkben: a járványnál működik, a klímánál még nemAz ELTE TTK-n vizsgálták, miért vagyunk eredményesebbek az új koronavírus járvánnyal szemben, mint a klímaválság elleni harcban. Jelentős részben azért, mert jobban félünk.
Minden szörnyűsége és tragédiája ellenére a COVID soha nem látott lehetőséget biztosított, és biztosít még mindig a világ országainak, hogy a korlátozások miatt mélyrepülésben lévő gazdaságaikat zöld megújuláson (green recovery) keresztül indítsák újra, amivel egyben olyan válságálló gazdaságokat hozhatnánk létre, ami párhuzamosan a környezeti-éghajlati problémáinkra is válaszokat ad. Sajnos itthon és világszerte is az látható, hogy ez a tendencia nagyon kevéssé érvényesül, és bár öntjük a pénzt a gazdaságba, továbbra sem zöldítünk eleget, sőt, kritikátlanul támogatjuk a szennyező iparágakat.
Kapcsolódó cikkVilágszerte öntjük a pénzt a gazdaságba, de nem zöldítünk vele elegetA COVID miatti gazdasági visszaesés miatt az országok dollárbilliókat mozgatnak meg, hogy újra beindítsák gazdaságaikat. A Vivid Economics jelentés alapján az eddig bevezetett gazdaságösztönző csomagok intézkedései összességében negatív környezeti hatást mutatnak.
Holott lehetne másképp:
Kapcsolódó cikkMi fán terem a zöldgazdaság?A „zöldgazdaság” gyűjtőfogalma alatt mindazon gazdasági tevékenységeket értjük, amelyek a környezeti fenntarthatóság elveinek érvényesítésével valósulnak meg. Ennek kulcselemei a karbonsemlegesség és a körforgásos gazdaság. Ebben az összefoglalóban rendszerezzük a témában született cikkeinket.
A nemzetközi klímapolitikában felemás a helyzet, mert bár a Biden-kabinet hivatalba lépése, és az USA visszatérése a Párizsi Megállapodásba óriási pozitív lökést adott, továbbra is rengeteg a kérdőjel és a bizonytalanság az év végi glasgow-i klímacsúcs előtt, hogy vajon a világ országai tényleg a hatékony és valódi cselekvés mezejére lépnek a kibocsátás-csökkentés területén. Erre óriási szükség volna, ugyanis sehol nem állunk, hogy betartsuk a Párizsi Megállapodásban foglaltakat, és a jelenleg érvényben lévő politikák alapján a világ a század végéig majdnem 3 Celsius-fokos felmelegedés felé tart, aminek a következményei több mint vészjóslóak.
Kapcsolódó cikk5 éves a Párizsi Megállapodás - jubileumi helyzetértékelő a 1,5 °C-os elhatározásról a Másfél foktól2015. december 12. sorsfordító dátum a nemzetközi klímapolitikában. Ezen a napon jött létre 194 ország között a Párizsi Megállapodás, mely új alapokra helyezte a nemzetközi együttműködést a klímaváltozással kapcsolatban. Idén 5 éves a Megállapodás, amit átfogó cikkben értékelünk, hogy hol tartunk most és mi várható.
Kapcsolódó cikkJoe Biden visszaléptette az Egyesült Államokat a Párizsi MegállapodásbaAz USA frissen beiktatott 46. elnöke, Joe Biden ígéretének híven egyik első döntésével visszaléptette az USA-t a Párizsi Megállapodásba. Ami azonban ennél is fontosabb: van remény, hogy újra tudományos alapokon történjenek az ehhez kapcsolódó intézkedések.
Kapcsolódó cikkA koronavírus kiváló lehetőséget adott a nagykibocsátóknak a halogatásraA 2020-as év a Párizsi Megállapodás első megvalósítási éve, amit azonban az új koronavírus jelentősen felülírt. A Glasgow-ba tervezett COP26 klímacsúcs elhalasztása mellett sokkal nagyobb gond, hogy az országos az év első felében alig frissítették Nemzetileg Meghatározott Hozzájárulásaikat (NDC-k), amivel csökkenteni óhajtják a kibocsátásaikat.
Magyarországon jelenleg riasztó mértékben dühöng a járvány, de ettől függetlenül itthon is volna lehetőségünk a váltásra. Ahogy világszerte, úgy itthon sem látszanak azok az előremutató politikák, amelyek a magyar gazdaság szerkezetváltását vagy a társadalom megfelelő tájékoztatását szolgálnák. Kérdés, hogy az oltások elterjedésével és a járvány gyengülésével vajon a mostani kapkodás és tűzoltás után milyen irányt fog venni az ország. Bőven volna lehetőségünk változtatni az energetikán át a kék-zöld infrastruktúráig, a megfelelő tájékoztató kampányokról és az állampolgárok bevonásáról nem is beszélve.
Kapcsolódó cikkA kormány klímacélja azt is jelentheti, hogy még 10 évig alig teszünk valamitAz új magyar klímatörvény 2030-ig 40%-os kibocsátás-csökkentést ír elő, amit gyakorlatilag könnyedén tudunk teljesíteni. Többet is vállalhatna az ország, és akkor nem kellene 10 év múlva sokkal meredekebben csökkenteni a kibocsátásokat.
Kapcsolódó cikkMiben lehet más a COVID-válság utáni világ a fenntarthatóság szempontjából?A járványok utáni világ általában nem olyan, mint előtte volt. De vajon milyen lesz a COVID-járvány utáni világ? Sikerül átállnunk egy fenntarthatóbb modellre? Mik azok a jelek, amik erre utalnak, és miért jó fokmérője a koronavírus járvány annak, hogy valójában a környezeti-éghajlati válságot is tudnánk kezelni, ha akarnánk?
Kapcsolódó cikkHogyan tegyük klímabaráttá a COVID-válság utáni hazai gazdaságösztönzést?Hogyan használhatjuk a COVID-válság hosszútávú gazdasági hatásai elleni fellépést arra, hogy egyben segítsük a fellépést egy, annál sokkal általánosabb vészhelyzet, a klímaváltozás ellen?
Kapcsolódó cikkA növekvő magyar munkanélküliségen is segíthet a zöld megújulásA koronavírus járvány jelentősen visszavetette a magyar gazdaságot, sokan vesztették el a munkájukat. Hogyan segíthetne rajtuk a zöld gazdasági megújulás, ami a környezeten és az éghajlaton túl még a társadalomnak és gazdaságnak is hasznos volna?
Kapcsolódó cikkA megújuló energia az energiabiztonság kulcsa (lehetne): a klímasemlegesség kihívásai Kelet-Közép-EurópábanEnergiabiztonságról beszélünk, mégis egyre inkább energiafüggésbe kerülünk és elavult, szennyező valamint gazdaságilag veszteséges technológiákat támogatunk. Cikkünkben az E3G nemzetközi think tank jelentése alapján járjuk körbe a klímasemlegesség kihívásait és lehetőségeit a régióban.
Kapcsolódó cikkKezelhetőek lennének Budapest csapadékvíz problémái. Új szemlélet a városi csapadékvíz-gazdálkodásban IV.A kék-zöld infrastruktúra általános bemutatása után konkrét javaslatokkal szemléltetjük, hogy hogyan lehetne kezelhető a csapadékvíz probléma a fővárosban. A kék-zöld megoldások beépítésével növelnénk a város klímaalkalmazkodási képességét, lakóinak életminőségét, modellül szolgálva ez egész országnak.
Kapcsolódó cikkIrányt mutathat pár tucat budapesti polgár a fővárosi és az országos klímapolitikának? Az első budapesti közösségi gyűlés szubjektív értékelése2020 szeptemberében megtartották az első, klímaváltozással foglalkozó közösségi gyűlést Budapesten. Elegendő pár tucat véletlenszerűen kiválasztott állampolgár bölcsessége egy ilyen összetett probléma megoldására, és modellül szolgálhat-e Budapest példája Magyarországon?
A helyzet tehát nem könnyű, de nem kilátástalan. Sokszor megkapjuk olvasóinktól, hogy túl sok negatív hírt közlünk. Sajnos a valóság teljes bemutatásához ez hozzá tartozik, azonban mindig igyekszünk megoldásokat is felvonultatni, és a jövőben is ezt a vonalat fogjuk képviselni.
Nulladik beavatkozási pontnak most is, ahogy mindig, a tájékozódás és a tájékoztatás fontosságát szeretnénk kiemelni.
Azt, hogy tartsuk napirenden a környezeti-éghajlati válság témáját Magyarországon. Beszéljünk a problémákról és a megoldásokról.
Ez látszólag kevésnek tűnik, azonban pont az ellenkezője az igaz, amit egy közelmúltbeli példával szeretnénk szemléltetni. Ahogy bejárta a szélesebb hazai nyilvánosságot, hogy a MOL újabb földgáz kutakat akar létesíteni az Őrségben Natura 2000-es természetvédelmi területen, és jól láthatóvá vált az, hogy mérhető számú embernek ez az ötlet finoman szólva nem tetszik, úgy a nemzeti olaj- és gázipari cég, ha ideiglenesen is, de visszakozott.
Ha nem beszélünk ezekről a témákról, és továbbra is olyan, az életünkre semmilyen hatással nem lévő hírek fogják uralni a magyar sajtót, hogy Meghan Markle épp mire gondol, akkor nem tudunk eredményeket elérni ezen a területen. Hatékony változást viszont csak rendszerszintű változtatásokkal tudunk elérni, amihez mérhető és látható társadalmi támogatottságra van szükség, mert a politikai-gazdasági döntéshozók – bár megtehetnék – önmaguktól nem fogják meghozni a mindannyiunk érdekében szükséges döntéseket.
Egy téma iránti figyelem nagyobb fegyvertény, mint azt sokan elsőre gondolnák. Ne becsüljük ezért alá. Mi továbbra is azért fogunk dolgozni, a mostani nehéz körülmények között, hogy megfelelő figyelemben részesüljenek azok a tények és információk, amelyek tényleges hatással vannak mindannyiunk életére.
