2019. október 13-án vasárnap önkormányzati választásokat tartanak Magyarországon. A testületek és polgármesterek megbízatása 5 évre szól. A globális éghajlati válság szempontjából különösen fontos évek előtt állunk, nagy jelentősége van annak, hogy milyen útravalóval bocsájtjuk munkára választott képviselőinket.
Habár a nettó oxigén-termelése nem jelentős, az amazonasi esőerdő fontos az éghajlat szabályozásában, és rendkívüli biológiai és kulturális sokfélesége kincs a világ számára.
Az emberiség őskortól számított történelmének legnagyobb része az élelmiszerforrások felkutatásáról és megszerzéséről szólt, maga az élelmiszer szó is az „él” igéből ered. Mára azonban eljutottunk oda, hogy a háztartási hulladékunk 25%-a élelmiszerekből áll. Hogyan történhetett ez meg?
Ahhoz, hogy a városok élhetők legyenek, a természetnek gyökeret kell eresztenie a betonrengetegben. Ebben segítenek a természetalapú megoldások.
Egy halom fejlesztési és gazdasági hasznot is hordoz magában a globális éghajlatváltozás elleni küzdelem az IPCC Külön Jelentése szerint. Lássuk, melyek ezek!
Folyamatosan hallani lassan minden médiumból, hogy 1,5 °C alatt kell tartani a globális felmelegedés mértékét, különben az éghajlatváltozás beláthatatlan és visszafordíthatatlan következményekkel jár majd. De miért is olyan sok az a 1,5 °C és hol tartunk most ehhez képest?
A Másfél fok indulása egyben egy rendezvényhez is köthető: 2019 április végén a tatai Eötvös József Gimnáziumban a diákok alulról szerveződő zöld napot tartottak, amire minket is meghívtak. Csoda volt, ami ott történt. Reméljük máshol is megismétlődik. Itt a szervezővel való interjút olvashatjátok.
2018. augusztus 20-án, azaz pontosan egy éve ült ki a svéd parlament elé egy kamasz diáklány, teljesen egyedül. Az azóta mozgalommá szélesedett Fridays For Future világszerte nyitotta fel a fiatalok szemét arra a tényre, hogy a klímaváltozás pókerasztalán az ő életük is kockára van téve.
A klímaváltozás javában zajlik, amihez erdeink sokrétű átalakulással alkalmazkodnak, ha akarjuk, ha nem. A legfőbb kérdés, hogy van-e elegendő társadalmi szándék az erdőket segíteni a változás útján, vagy a fakitermelési célokat továbbra is előtérbe helyezve egyre nagyobb veszélynek tesszük ki azokat.
Az éghajlatváltozás egy elképesztően összetett folyamat, aminek az elmagyarázást nem szabadna feláldozni kattintás- és lájkvadász címekért és cikkekért. A Másfél fok csapata ezért igyekszik reagálni a sajtóban – nem feltétlenül rossz szándékkal – megjelent félrevezető, vagy féligazságokat tartalmazó cikkekre.
Végre digitális és csodaszép kézzelfogható formában is megjelent Budapest szubjektív zöld térképe. Mit jelent ez és hogyan használd az alkotók tervei szerint egy fenntarthatóbb Budapesthez elvezető útmutatót?
A klímaváltozás valószínűleg a 21. század legsúlyosabb környezet-egészségügyi problémája. Hazánkban a legfontosabb egészségi kockázatot az extrém hőmérsékleti események jelentik, azonban a klímaválság várhatóan befolyásolni fogja egyes, állati közvetítők (rovarok, rágcsálók) által terjesztett fertőző betegségek térbeli és időbeli megjelenését is.
