Klímaváltozás és Magyarország

A globális folyamatok megértése után nézzünk szét kicsit szűkebb és tágabb környezetünkben! Bár az éghajlati válság már több évtizede jelen van a Földön, és évről-évre erősebben fejti ki hatását, sokan ezt térben és időben egy távoli problémának látják. Magyarországon is. Holott távolabb sem lehetnénk a valóságtól: a klímaválság nagyon is jelen van már hazánkban is.
Klímaváltozás és Magyarország

Bármit is szeretnénk előrejelezni (legyen az az időjárás, az éghajlat alakulása, gazdasági teljesítmény, népességszám, vagy ezektől teljesen távol álló témák), fontos felmérnünk a jelenlegi helyzetet (az adott témakörre vonatkozó mérések, adatok megismerése), és megismernünk az annak kialakulásához vezető folyamatokat. Az éghajlatváltozás példájánál maradva, ilyen a mérési hálózat ismerete (ez a cikkünk a hegyhátsáli üvegházgáz megfigyelőállomást mutatja be), vagy például annak a módszertannak a megismerése, amely alapján az egyes országok üvegházgáz-kibocsátását becslik. Nincs minden egyes kibocsátó (kémények, kipufogócsövek, kérődzők, hogy csak a legismertebb példákat említsük) esetében közvetlen mérés, mégis, a klímapolitikai egyezmények be már bekerülnek a számok.

Kapcsolódó cikkToronymagasan az éghajlatváltozás megértéséért. Bemutatjuk a világszinten is jelentős hegyhátsáli üvegházgáz megfigyelőállomástKevesen tudják, hogy Magyarországon található a világ második, kifejezetten üvegházhatású gázok mérésére létrehozott, kontinentális magas tornyos mérőállomása. Utazzunk el egy kicsit Vas megyébe, az osztrák határhoz, Hegyhátsálra.

A hazai kibocsátási irányokról, üvegházgáz-leltárról itt olvashatsz.

Kapcsolódó cikkHonnan tudjuk, hogy mennyi üvegházhatású gázt bocsátunk ki a légkörbe? Merre tart Magyarország? Kis magyar ÜHG leltárHonnan tudjuk, hogy mennyi üvegházhatású gázt bocsátunk ki a légkörbe? Merre tart Magyarország? Vajon az üvegházhatású gázok kibocsátásának minimalizálása az egyetlen teendőnk?

Fontos az egyenlet másik oldala: a nyelők szerepének ismerete is, többek között ezért is írtunk erdőink alakulásáról ebben a cikkben.

Kapcsolódó cikkSok vagy kevés Magyarországon az erdős területek aránya? Elmondjuk, hogy miért sok magyar, és miért kevés európai viszonylatbanHogyan alakult Magyarország erdőborítottsága? Mik ennek okai? Ennek jártunk utána.

A csapadékkal csak a baj van – akkor is, ha túl sok, és akkor is, ha túl kevés van belőle. Hogyan veszélyezteti az éghajlatváltozás a vízellátást hazánkban? Olvasd el cikkünket pár fontos gondolatért, majd olvass tovább, ha érdekel, várhatóan hogyan változik a jövőben a magyarországi csapadékeloszlás, és hogyan kapcsolódik ez a villámárvizekhez.

Kapcsolódó cikkAzért a víz az úr? Miért NEM víznagyhatalom Magyarország, avagy hogyan veszélyezteti az éghajlatváltozás a vízellátást hazánkbanA csapadék az egyik legváltozékonyabb meteorológiai elem (térbeli és időbeli eloszlását tekintve egyaránt), azonban kimutathatóak összefüggések és tendenciák az éghajlatváltozással. Mit jelent ez Magyarországra nézve?

Kapcsolódó cikkEső után köpönyeg? Az éghajlatváltozás hatása a magyarországi csapadékeloszlásra. Mire számíthatunk a klímaválság korában?Talán nem meglepetés, hogy a globális éghajlatváltozás hatására a jövőben magasabb hőmérsékleti értékek várhatóak hazánkban is. Jóformán minden regionális klímamodell-szimuláció melegedést valószínűsít a Kárpát-medence térségére. Felmerül a kérdés, hogy a csapadék esetén mire számíthatunk?

Kapcsolódó cikkMik azok a villámárvizek és hogyan kapcsolódnak a klímaváltozáshoz? Mi várható Magyarországon?Egyre több riasztó képsorral találkozhatunk, ahogy egyik pillanatról a másikra önt el teljes falvakat vagy városrészeket a hirtelen lezúduló csapadékból kialakuló villámárvíz. Mi várható ezzel kapcsolatban a jövőben?

A klímaváltozás valószínűleg a 21. század legsúlyosabb környezet-egészségügyi problémája, nemcsak világszerte, hanem hazánkban is. Páldy Anna és szerzőtársai ebben a nagyívű tanulmányban mutatják be, hogy a hőhullámok mellett különböző betegségek terjedésére is fel kell készülnünk.

Kapcsolódó cikkA klímaváltozás hatása egészségünkre és az egészségügyre MagyarországonA klímaváltozás valószínűleg a 21. század legsúlyosabb környezet-egészségügyi problémája. Hazánkban a legfontosabb egészségi kockázatot az extrém hőmérsékleti események jelentik, azonban a klímaválság várhatóan befolyásolni fogja egyes, állati közvetítők (rovarok, rágcsálók) által terjesztett fertőző betegségek térbeli és időbeli megjelenését is.

Ha pedig a meteorológiai paramétereken túl valami kézzel foghatóra vágysz, nézd meg, mi vár a mezőgazdaságra, benne a burgonyára hazánkban!

Kapcsolódó cikkBúcsúzhatunk a hazai krumplitól? Amikor a klímaváltozás bekopogtat a piacraAz utóbbi évtizedekben látványosan csökkenő magyar burgonyatermés nem bibliai csapás, hanem igenis racionális okokra vezethető vissza. Az éghajlatváltozás fokozódásával pedig lehetséges, hogy a század közepére már nem is eszünk hazai krumplit.

Jó tájékozódást kívánunk!

Pieczka Ildikó

Pieczka Ildikó

Meteorológus, a földtudományok doktora (PhD), az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének adjunktusa, a Másfél fok egyik állandó szerzője.

Megtalálsz minket a Facebookon és az Instagramon is!